Bridget Jones a vacsoraasztalnál. Megvan a jelenet? Átélted már te is?

30-as nők egyedül

Családi ebéd, anyu kihozza a gőzölgő húslevest, nagymama panaszkodik a hátára, a ”fogalmad sincs honnan a rokonod” rokonod pedig idegbetegen ordibál a gyerekeivel már úgy fél órája. Aztán valaki beadja a kérdést, amire rettegve felkészülsz: na és te mikor szerzel már valami jóravaló fiatalembert? Nagy nevetés, jaj de jót mondott a nagynéni, majd büntetésből reméled, hogy kiesik a műfogsora.

”Hiszen vénlány maradsz”, ”Bezzeg az én időben”, satöbbi – úgyis kívülről tudod a szöveget. Egy nagyobb szájú rokon jó eséllyel be fogja dobni a “Mi van, leszbikus vagy?” kártyát is, csakhogy hű de megmondósnak tűnjön.

Pedig nem a lányokat szereted, csak nem akarsz megalkudni egy félig-meddig oké, elvagyunk kapcsolattal – úgy, ahogy azt a nagy bölcs rokonaid teszik. Elkezdheted nekik magyarázni, hogy de hát a Gyuri mégsem volt az igazi – úgyis csak legyinteni fognak, hogy legalább jó munkája volt és nem hűtlenkedett. Hurrá, tehát ez elég a híres-neves boldogsághoz. Jó tudni…

Meg aztán a mai ”mindig van jobb” világban alapból rohadt nehéz egy őszinte, megbízható kapcsolatra bukkanni. Évekig nem volt komoly kapcsolatom, de még olyan pasit is nehezen találtam, akinek nem volt valami súlyos defektje. A Tinder, az egyéjszakás kalandok és a borgőzös bulik világában nehéz ellenállni a kísértésnek, és hát valljuk be, egyértelműen nem az erkölcsös életre sarkallnak.

De oké, tegyük fel, hogy hivatalossá válik a dolog. Felmerül az első probléma, majd a második, a csinos kolléganő pedig csak arra vár, hogy megvigasztalhassa a párodat. Ó, és ne felejtsük el: az eddigi legönzőbb világban élünk. Nekem legyen jó, érvényesülni kell, muszáj, hogy a középpontban legyek – belefér ebbe az, hogy néha feláldozd magad a párkapcsolatodban? Ma már ez nem trendi.

Nem gondolom, hogy minden esetben különösebb oka lenne annak, ha valaki 30 évesen nem találta még meg élete párját. Ami azt illeti, lehet, hogy már rábukkant, csak valahogy elsiklott az egész – feltéve, ha kialakult egyáltalán valamiféle érzelem a másik fél részéről is. És persze gáz bevallani, de a rózsaszín köd, a nagy szerelem általában múló állapot – ezután mindenki eldöntheti, hogy megmarad a langyos állóvízben, vagy indulhat újra a vadászat. Nincs mindig egyértelmű, jó válasz.

Nőként ez különösen nehéz – nem csoda, hogy a 3. X beköszöntével az egyedülálló hölgyek gyakorlatilag kicsit megbolondulnak. Egyrészt azért, mert ketyeg a biológiai óra; 40 évesen már elég kockázatos gyereket szülni, már ha egyáltalán összejön. Másrészt a teljes boldogsághoz kell egy társ – ezt lehet, hogy 20 évesen még nem így érezted, de mire 30 leszel, biztosan meg fog változni a véleményed. Harmadrészt pedig: egy veled egykorú pasi a fiatalabbat fogja választani. A rengeteg apakomlexusos vagy épp “luxuskedvelő” huszonévest vidáman táncba lehet vinni.

Te meg ott maradsz a ráncaiddal, a csinos kis úszógumiddal, és szép lassan elkezdesz mindent utálni, ami vidám, napsütötte, természetes. És ez valahol nagyon is érthető. Csak ettől függetlenül nem fog a hasznodra válni, ha elsárkányosodsz, gyakorlatilag a maradék esélyt is elveszed magadtól. Nem mondom, rohadt nehéz, igazságtalan helyzet. Minden tiszteletem azoké, akik inkább egyedül birkóznak meg az élet nehézségeivel, minthogy megalkudjanak egy hazug kapcsolatban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here