Örökkön örökké

Az első szerelmet izzadt tenyeredben hordod, a szíved riadt madárként verdes a bordáid között, lázrózsákat csókol az arcodra, forrósággal borítja el minden sejtedet. Az első szerelmet a világba kiáltod, tudja meg mindenki, téged is elért, alig vártad már, hogy megérkezzen.

Az utolsó szerelmet valahol a szíved alatt, a gyomrod felett, a zsigereid között találod. Mint valami kiirthatatlan vírus, megült benned, és hordod magadban amíg élsz.
Nem viseled magadon a jegyeit, hallgatsz róla, csendben rejtegeted, és lopva veszed elő, olyankor, amikor senki nem lát.  Apró rángás csak a gyomorban, idegeken végig futó érzés, még évekkel, évtizedekkel is később. Ha ezer ránc fut az arcodon, akkor is a részed, hiszen az utolsó igazán nagy érzés, ami elkísér a sírig.
Lehet, hogy nem vele éled le az életed. Lehet szeretni hétköznapian, és lehet szeretni takarékon, alig pislákoló stabil lángon. És lehet úgy szeretni, hogy szétégsz benne. Lehet úgy szeretni, ahogy az életben egyszer. Soha többé. Ahogy mást soha nem lehet.
Ilyen szerelmek születtek már az évezredek során, élték meg valóságosan, vagy költők, írók lelkéből kiszakadt történetekben mesélték őket. Utolsó, igaz szerelemről szólnak a dalok, és versek, de az életnek még koránt sincs vége.
Rómeó és Júlia szerelme az első volt, és egyben az utolsó is. Nem ismertek más lehetőséget, hirtelen fellángoló szerelmük tanulságul szolgált a késői nemzedékeknek a szerelem meg nem alkuvásáról.
Scarlett O’Hara és Rhett Butler szenvedélyes, és elsöprő szerelme sem a felejthető. Nem a halál vet véget az érzéseknek, hanem az időpazarló vakság, hiszen mire Scarlett ráeszmél, hogy kit szeret igazán, a férfi már túl lépett rajta. Van hát időnk várni, míg ráeszmélünk arra, hogy ki is volt az igazi?
Bonnie és Clyde szerelme az első látásra szerelem, és a legelvetemültebb bankrabló párossá váltak. Ám szerelmük mégis örök életű.
Jane Birkin és Serge Gainsbourg szerelme is ikonikus, hiszen a Je’taime örök idők legszebb szerelmes dala. Tizenegy évig voltak együtt, de őket nem a halál választotta szét, hanem a férfi önpusztító életmódja. Ám az bizonyos…, aki látta őket, tudja: soha nagyobb szenvedély nem volt a világon.
Arthur Miller és Marilyn Monroe házas emberként szerettek egymásba, de elváltak, hogy együtt lehessenek. Két nagyon nem összeillő ember között bontakozott ki a szerelem. Válásuk után néhány hónappal, Monroe rejtélyes körülmények között meghalt.
Világraszóló szerelmekről szólnak a könyvek, de a magunk hétköznapi életében is ott vannak az utolsó szerelmek, a szatyrot cipelő öreg néni szívében, a villamoson utazó középkorú nőben is ott él, a parkban sakkozó bajszos öregúr is ott hordja magában az utolsó szerelem minden morzsáját.

Mert ez az érzés mozgatja, forgatja a világot, hát hogy ne lehetne az első és az utolsó éppen olyan fontos? Az zenél bennünk amíg ver a szív, az emlékek nyugvó tengerének hullámai néha feldobják a mélyből, majd újra eltűnik a hétköznapok tajtékos habjában. És így van ez jól.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here