Te mennyire ragaszkodsz a sérelmeidhez? – ‘ünnepélyes’ elengedés

0

Szerencsére én mindig is az a voltam, aki nem volt haragtartó (most sem vagyok az), viszont az engem ért fájdalmakat, sérelmeket imádtam dédelgetni. Gondolatban újra és újra lejátszottam azt, hogy tutira szenvedjek és átéljem újra azt a pillanatot.

Megmagyarázni nem tudtam, hogy miért teszem de ez volt az én hobbim. Másnak ugyan nem mondtam sosem csak magamban sanyarogtam. A foglya voltam az érzésnek és mivel nem csak gondolatban játszottam le sokszor, hanem már érzést is társítottam hozzá ezért folyamatosan hasonló szituációkat vonzottam be magamnak.

Tudod, hogy mikor volt az a pont amikor megszűnt az önsanyargatás és elmúlt a fájdalom? Nyilván nem tudod, de mindjárt elmondom.
Akkor sikerült elengednem az érzést amikor megbocsájtottam. Ha kellett magamnak, ha kellett másnak. De nem csak úgy rámondásra, hogy ” najóóóvaaannna megbocsátok”, hanem ténylegesen. Szívből.

A megbocsájtást elsősorban önmagadért teszed. Ugyanis a fájdalmat, ami benned van csak te érzed. Ne foglalkozz azzal, hogy mit fog szólni a másik, mert van, hogy nem is lesz újra alkalmatok beszélni.

Meddig akarsz még a sérelmeidben dagonyázni? El kell engedned a régi rosszat, hogy valami új jó érkezzen az életedbe. 

 

 

Szerző: Timár Fruzsi

A fitness 5 éve került az életembe és azóta nagy szerelem.
2019-ben már versenyszerűen is foglalkozom vele és a célom, hogy bekerüljek majd a legjobbak közé.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here