5+1 intő jel, hogy inkább menekülj a randiról

Időben felismerni az érzelmileg instabil, „mérgező” embereket olykor nem egyszerű, azonban van néhány olyan intő jel, melyre odafigyelve hónapok vagy évek fájdalmát spórolhatjuk meg magunknak. Ha ezúttal te is inkább elkerülnéd a fojtogató kapcsolatokat, a csiki-csukit, és a „miért nem zártam le hamarabb, ha tudtam, hogy…” típusú dolgokat, akkor itt van néhány pont, ami segíthet megerősíteni, hogy igen, jobb, ha most felállsz az asztaltól, és indulsz is.

1, Túl hamar túl sokat akar

Még alig telt el néhány óra a randiból, máris arról beszél, hogy még sosem érezte ilyen jól magát, és hogy végre talált egy normális embert. Egy picit ijedtebben kortyolod a bort ezután, de valahogy behúz a csőbe, mert persze jól esik az, hogy valaki különlegesnek lát. Aztán nagyon hamar történik minden, kézen fogva jártok, szinte azonnal hazavisz, vagy már a nyaralást tervezgeti veled, pedig még csak szeptember van, és ez a harmadik randitok… Persze én is hiszek abban, hogy felesleges húzni a dolgokat, és vesztegetni az időt, ha két ember úgy érzi, hogy összepasszol. A túl korai idealizálás azonban sokkal inkább a másik sérült belső világáról, mintsem egy „egyedi, lélektársi” kapcsolatról szól. Hiszen valójában nem a valóságból indul ki: attól, hogy valakiről feltételezek dolgokat, ezek az elején csupán feltételezések, és megfelelő társsá csak az idő próbáját kiállva válhat valaki: egy ilyen ember azonban nem ad időt annak, hogy tényleg megismerjétek egymást, és bizonyítsatok a tettekkel, hanem rád ragaszt valamit, amivel saját szükségleteit és fantáziáit elégíti ki.
Ebben a képletben a legszomorúbb azonban az, hogy akármilyen jól esnek is a lovagias tettek, és szavak, amíg idealizál valaki, addig nem TÉGED lát, így képtelen is ezért értékelni is szeretni. A hiányból kiinduló szeretet pedig – tekintve, hogy tényleg nem a másik emberről szól – nagyon könnyen helyettesíthető is, amint jön akárki, aki látszólag épp be tudja tölteni ezt.

 
 

2, Csúnyán beszél az exeiről

Sokak által ismert intő jel, hogyha a másik túl hamar a volt partnereiről kezd el beszélni. Ennél azonban sokkal többet árul el az exekhez fűződő egészségtelen viszonyulás, amely lehet akár egy túl szoros „barátság”, vagy az ex démoninak történő beállítása is. Mindkettő ugyanazt tükrözi: valóban még nem történt meg a kapcsolat lezárása érzelmileg, hiszen még mindig dühöt élni meg valaki iránt annyit jelent, hogy a kapcsolat meggyászolásának mindössze az elején tartunk. Megtartani a másikat, mint egy „második lehetőséget” pedig annyit, hogy valójában arra sem fáradtunk, hogy elkezdjük ezt a folyamatot.
Nagyon gyanús, ha valakit mindig átvernek, megcsalnak, ha valakinek a mesék mostoháihoz illő partnerei voltak, és minderről indulatokkal, lenézéssel beszél. Hogy miért? Egyrészt, mert ő választotta az adott embert, ahogyan azt is, hogy vele marad – mindeközben pedig feltételezhetően észrevette a viselkedését. Egy kapcsolat minősége ugyanis mindig két emberen múlik, és ha valaki hirtelen egy elviselhetetlen „banyává” változik partnere mellett, akkor felmerülhet a kérdés, hogy valójában mit tehetett hozzá a másik ehhez a helyzethez.

Persze, sokan voltunk olyan kapcsolatokban tovább, amit már le kellett volna zárni, erre azonban utólag egy érzelmileg felnőtt ember reakciója az, hogy nem a volt partnert állítja be kibírhatatlannak, hanem felelősséget vállal a helyzetért, levonja a megfelelő tanulságokat, és képes a másikról elfogadással és szeretetteljesen beszélni.

3, Kapcsolatból kapcsolatba ugrik

Az a típusú ember, aki inkább elfojtja az belső ürességét mindennel, legyen az szórakozás, értelmetlen rövid távú kapcsolatok, munkafüggőség, csak egyedül lennie ne kelljen. Mikor valakivel véget ér a kapcsolata, általában már tudja is, hogy ki lesz a következő, vagy ha még nem is, biztos, hogy a következő napokban már habzó szájjal pörgeti a társkereső oldalakat. Ennek pedig az oka az, hogy önmagát a kapcsolatán keresztül határozza meg, és éppen ezért borzasztóan szorong az egyedülléttől. Azonban a kapcsolatfüggőség is ugyanúgy függőség, mint a többi, és hátterében általában diszfunkcionális családi minták, és kötődési problémák állnak. A fő probléma ebben az esetben is ugyanaz, mint az első pontban említettnél: addig, amíg az ember a ki nem elégített szükségletei betöltésére keres kétségbeesetten valakit – talán azért, mert szülei anno ezeket képtelenek voltak kielégíteni saját érzelmi nehézségeik, vagy egymással való konfliktusaik miatt – addig nem lesz képes egyenrangú, harmonikus kapcsolatot kialakítani, ahol a másik embert önmagáért tudja szeretni, miközben felelősséget vállal saját határaiért és boldogságáért.

4, Elvárja, hogy adj fel barátságokat/hobbikat miatta

Mióta találkozgattok, kezdesz szinte teljesen megváltozni. Máshogy öltözködsz, mert tett megjegyzéseket arra a rövid szoknyára vagy farmerre, ami neki nem tetszik, ráadásul ott van az a barátod, akit állandóan kritizál, aki szerinte rossz hatással van rád, így lassan te is eltávolodsz tőle. Nem mész el edzeni, mert inkább filmeztek, és lassan észreveszed, hogy az egyetlen örömforrás az életedben ő és a kapcsolatotok.
Persze ilyenkor mindig kettőn áll a vásár, sokszor a rózsaszín köd miatt, és saját szorongásaink miatt mi magunk adunk fel indokolatlanul sok dolgot az életünkben, ami ugyanúgy káros hosszú távon, hiszen az ember mindig a saját boldogságának a kovácsa, a másik félre nem érdemes ilyen felelősséget ráakasztani.

Azonban ha ezek a sugalmazások a másik féltől jönnek, ha egyre több mindennel baja van, ha mindig egy picit kellene változnod, hogy igazán megadja azt a figyelmet, amire vágysz, ha mindig van egy „de”, ha nem tudsz mellette lélegezni, mert hisztis gyermekké változik, ha néhány órán keresztül nem ráfigyelnél inkább, akkor valószínűleg jobban teszed, ha rövidre zárod a kapcsolatot.

Jegyvásárlás

5, Anyuci/apuci pici gyermeke

Valójában nem egy feleséget/férjet szeretne, hanem anyuci/apuci gondoskodását, tőled. Még a névjegyzékbe is nyálasan és szívecskékkel tarkítva írja be az édesanyja nevét, és valahogy mindig túlságosan számít az neki, hogy mit mondanak, mit gondolnak az otthoniak. Még egy hasonló jelzés, ha a szüleivel képtelen kijönni, és ez megterheli a kapcsolatotokat, vagy ha eszébe sem jutna, hogy ő gondoskodjon, és figyeljen a szüleire, mintha még mindig csak a gyermeki, egyirányú viszonyban élne, ahol csak őt kényeztessék, és más nem számít. Lehet alfahím, vagy sikeres üzletasszony, de valójában teljesen sosem vált le érzelmileg a szüleiről. És ez érződik is: vagy csak egy háziasszonyt szeretne maga mellé, és igazán semmi nem rázza meg, hiszen bármi is történjék, „anya ott lesz”, vagy végtelenül önállótlan, és neked kell felvállalnod minden fontos döntést. Az anya-apa kereséssel pedig egy a gond: valójában érzelmi éretlenségben gyökerezik, és ha az ember talál is egy pótszülőt maga mellé, akkor előbb utóbb kihuny a szenvedély mindkét oldalról, mert a hosszú távú érzelmi és fizikai intimitás feltétele az egyenrangúság lenne.

5+1, Sosem tudod igazán, hányadán álltok

Amikor te közelednél hozzá, ő távolodik, és fordítva. Valahogyan sosem ugyanúgy gondolkodtok a kapcsolatról, és a legkisebb konfliktusra hirtelen visszahúzódik a csigaházába, vagy csak egyszerűen eltűnik. Újra és újra feltűnik az életedben, de mindig csak annyira, hogy ne feledkezz meg róla teljesen, és felcsillanjon a remény szikrája a szívedben, valódi kielégülést és nyugalmat azonban nem érzel vele kapcsolatban. Sokszor jó vele, de nem áll bele az egészbe, a köztetek lévő kapcsolódást a bizonytalanság vékony kötelén egyensúlyozza olyan kifogásokkal, mint hogy nehéz gyerekkora volt, vagy hogy valaki hatodik osztályos korában összetörte a szívét. Ha még beszél is elköteleződésről, ezt nem követik valódi tettek.
Azonban ha valakivel gondolkodnod kell arról, hogy hányadán is álltok, akkor valószínűleg bármennyire is fáj, de nem kell a másiknak eléggé az egész. Mert ha valaki tényleg akar, akkor nem hagy bizonytalanságban, akkor a szép szavakat szép tettek is követik, mert a szerelem nem fáj: egy olyan kapcsolódás fáj, ahol az egyik fél nem tudja, hogyan kell szeretni.

Csirmaz Luca
Csirmaz Luca vagyok, leendő pszichológus és kutató. Odavagyok az emberi kapcsolatok mélységének tanulmányozásért, és azért, hogy a világ egy szeretetteljes, és örömteli hely lehessen mindenki számára.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here