Három dolgot nem lehet sokáig rejtegetni, a napot, a holdat és az igazságot

Buddha szavai ma aktuálisabbak mint valaha. Évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, amennyi hamisság, hazugság ma előkerül, naponta ömlenek ránk hírek az erőszakról, a manipulációról, a problémákról a világból és közvetlen közelünkből is akár. Rendkívül nehéz megőrizni az egyensúlyunkat miközben ilyen mennyiségű hazugságot, csalást, erőszakot, abúzust látunk, hallunk, olvasunk.

Ha egész nap szemetet szednénk, se érnénk a saját utcánk végére, nincs lehetőségünk minden bántalmazás, lopás, hazugság esetét még végigolvasni sem, ha minden pénzünket odaadnánk a rászorulóknak, az is egyetlen vízcsepp lenne csupán a szenvedés végtelennek tűnő sivatagában. Sok ötletünk van, hogy kinek mit kellene tennie, a kormányok hozzanak jobb törvényeket, a nagyvállalatok bocsássanak ki kevesebb káros anyagot, adjunk több pénzt a tanároknak, az ápolóknak, és a rászorulóknak, de hiába agyalunk ezeken, mert nem mi hozzuk a törvényeket. Igyekezhetünk megoldani konfliktusainkat, elmehetünk tüntetni, aláírhatunk petíciókat, de úgy tűnik, ez sem hoz megnyugtató eredményt. Ez összetörhet, elkeseríthet, félelemmel tölthet el bennünket.

 
 

Mi lehet a megoldás? Mit tehetünk, amikor látszólag szinte semmi irányítás nincs a kezünkben?

Az egész világ felbolydulni látszik, mintha minden, ami gonosz és rossz egyszerre akarna a felszínre törni, mintha minden fonákság meg akarná mutatni magát, hogy felszínre léphessen az Igazság. Bár egyre tisztábban és egyre több visszásságot, gonoszságot, problémát látunk, ne hagyjuk, hogy a félelem átvegye felettünk az irányítást! Aki fél, az mindig könnyebben manipulálható, ezért érdemes megvédeni magunkat azoktól a riogatásoktól, amikre nincs közvetlen hatásunk, semmi jó nem származik abból, ha eluralkodik rajtunk a világvége hangulat!

Választhatunk értékes táplálékot fizikai, szellemi és kapcsolati értelemben is – megválogathatjuk, mit eszünk, nézünk, hallgatunk, olvasunk, csinálunk, kivel és milyen kapcsolatot tartunk fent és még azt is, hogy mire gondolunk. Ha a jövővel kapcsolatban félelemmel, apátiával vagy rettegéssel teli képeket látunk, hallunk – észre vehetjük és tudatosan témát, csatornát válthatunk és gondolatot is cserélhetünk. Minden amit elképzelünk, nagyobb valószínűség szerint valósul meg, ezért akkor is teszünk a jobb jövőért, amikor elképzeljük, amikor látjuk lelki szemeink előtt és hiszünk benne.

Mert miközben tesszük, amit tudunk, egyel feljebbről is nézhetjük a mostani eseményeket. Még egyszer, mert fontos, ne ahelyett nézzük más szintről, hogy látnánk, ami van és megfelelően cselekednénk is, hanem azzal együtt!

Hogy mit is jelent az a felülről nézés?
Azt, hogy miközben érzékeljük a világban a nehézségeket és tesszük a dolgunk, belső látásunkkal azt a világot látjuk, ami felé szívünk szerint haladunk, amire vágyunk és nem azt, amitől félünk! Valamiért küzdjünk és ne valami ellen, ne a rémképek lebegjenek lelki szemeink előtt, hanem az a világ, amit építeni szeretnénk.

Abban a világban a szülészetek a legfinomabb terek, ahová az újszülöttek lágy fények, hangok, illatok és érintések közé érkeznek. Az óvodákban, iskolákban a kíváncsiság, a rácsodálkozás, a kreativitás és a sokszínűség az érték, ahol szabad, nyitott, együttérző és minden szempontból megbecsült pedagógusok közt nevelés nélkül válnak ugyanilyenekké a gyerekek. Ott az orvosoknak van idejük és lehetőségük foglalkozni a páciens lelkével is, az embereknek több pénzük, hatalmuk és idejük van, a politikusok, bankárok emberségesek, tisztességesek és valóban a közösséget szolgálják. Abban a világban a gépeink, az autóink a környezetre ártalmatlan technológiákkal működnek, ott őszinte és egyenrangú kapcsolatokban emberhez méltóbban élünk figyelve magunkra, egymásra és a környezetünkre is. A bíróságok az igazságot, az orvosok az egészséget, a tanárok a tudást és a gyerekeket, a politikusok a közösséget szolgálják és segítik. Abban a világban minden és bármi igazabb és építőbb.

Nem emlékszem, hol hallottam, de mélyen megérintett, hogy a XX. század volt az egyetlen, amikor egyszerre két megvilágosodott is élt, Krisnamurti és Maharsi – ha jól emlékszem. A két világháború kataklizmájában az ő szellemi erejüknek (is) köszönhetően nem pusztította ki magát az emberiség. Mert miközben a fél világ egymást irtotta, ők látszólag semmit sem tettek, valójában egész szellemi erejükkel arra a lehetséges jövőre koncentráltak, hogy az emberiség befejezi az öldöklést és túlélve a borzalmakat jobb világot épít. Példájukat követve ne hagyjuk, hogy a félelem átvegye felettünk a hatalmat és szellemi szinten is tegyünk a jobb jövőnkért, úgy hogy az épp születő jobb világot látjuk, nem azt, ami rettegéssel tölt el. Amíg nem veszítjük el a mindennapi valósággal a kapcsolatot, addig ebből csak jó származhat.

Tegyük a dolgunk, amit szívünk diktál és amire lehetőségünk van, és közben tudjuk, lássuk hogy jobb önmagunk és egy jobb, igazabb világ születik éppen.

A cikk írója Biró Gabriella www.inspirator.hu

#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon! 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here