Hogyan ismerd fel a nárcisztikust? Mert életbevágóan fontos, hogy ismerd fel!

“Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” – tartja a mondás. Aki nárciszt ad vendéglátóinak, az lehet ugyan, hogy jó ember, viszont nem ismeri az illemet: nem ildomos ugyanis nárciszt – az önimádat jelképét – ajándékba vinni.

De hogy lett ez az üde, szép sárga virág a nárcizmus szimbóluma? A történet eredetét a mitológiában kell keresnünk. Adott egy folyóisten és egy nimfa. Szerelmük gyümölcse Narkisszosz, aki idővel egy jóképű fiatalemberré cseperedett, viszont egy jóslat szerint csak akkor érheti meg az öregkort, ha nem ismeri meg önmagát. A nimfák rajongtak érte, ő azonban mindenkit kikosarazott. Az egyik szépség nem hagyta annyiban, bosszút esküdött: megismerteti a férfit önmagával, így vet véget életének. Így is történt: Narkisszosz egy napon elment vadászni, ivás közben belenézett a folyóba, megpillantotta képmását, melybe azonnal beleszeretett. Egész nap a folyóparton maradt és megpróbálta magához ölelni tükörképét, de hiába. Másnapra a sármos férfi helyett már csak néhány nárciszt találtak az arra járó nimfák.

Persze, nem az az önimádó, aki sokat illegeti magát a tükörben, és az sem számít kórosnak, ha valakinek jó az önbecsülése, gondoskodik magáról, karban tartja testét és lelkét. De akkor ki számít kórosan egoistának, nárcisztikusnak?

 A kórosan önimádó ember:
– a leginkább magáról szeret beszélni
– úgy érzi, több mindent megtehet, mint mások (szabályt szeghet, eltulajdoníthat dolgokat, beállhat mások elé a sorba)
– szerint a többiek csak azért vannak, hogy az ő igényeit kielégítsék,
– önmagát mások rovására, mindenek fölé helyezve imádja,
– alacsony önértékelésű, miközben nagyon magabiztosnak tűnik,
– úgy érzi, különleges bánásmódot érdemel, aki ezt kétségbe meri vonni, azt dühösen letorkollja,
– másokat többféleképpen kizsákmányol, figyelmen kívül hagyva érzéseiket vagy érdekeiket
– ha partner, akkor társát alárendelt pozícióban tartja, ahonnan nehéz vagy lehetetlen elmenekülni, ha szülő, akkor pedig gyakorlatilag ellehetetleníti gyermeke előrehaladását, karrierjét, társtalálását, csak azért, hogy ő továbbra is kitüntetett pozícióban maradjon.

Miért veszélyes egy nárcisztikus ember mellett élni? Egy kórosan önimádó ember nem látja be, hogy segítségre van szüksége, így terápiára sem jut el. Mivel egyesek szerint egy gyermekkori elutasítottság miatt alakul ki a kórkép (a gyermek szülői szeretet híján önmagában kezd el bízni, önmagát kezdi el szeretni), ezen gyakorlatilag lehetetlen változtatni.

Mit lehet tenni? A legjobb taktika a távolmaradás, azaz, ha nem kerülünk – elnyomó, bántalmazó, megsemmisítő – kapcsolatba egy nárcisztikussal, aki a kutatások szerint a legtöbb esetben férfi (noha akadnak nők is közöttük, természetesen).

 

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here