A boldogságkereséssel úgy vagyunk, mintha sokszor elég lenne GPS koordinátakat beütni éltünk könnyen romló masinájába és az majd jelzi nekünk az utat. Az első lehetőségnél fordulhatunk balra, aztán meg kétszer jobbra, nem valószínű, hogy meglátjuk a villogó feliratot. Elmegyünk mellette, kesergünk, panaszoljuk, hogy nem jó a kitáblázás vagy túl kanyargós az út. Az újratervezésnél gyakran méltatlankodunk, sóhajtozunk. Aztán káromkodunk egy jó nagyot és nehezen akarjuk tudomásul venni, a jelzések ellenére választottunk rossz irányt.
És hogy megtaláljuk-e a vágyott úticélt? Nem biztos. De legtöbbször elég az úton menni, hogy belebotoljunk valami jóba, szépbe. Mindezt persze nyitott szemmel és szívvel.
fotó: Pinterest
Van még egy perced? Az ideális nő
