Szándékos véletlen 13. rész

– Akkor megismerkedtél valakivel! Fogadjunk!
– Nyertél! Egy nagyon nagyon jó pasival. Asszem, szerelmes is lettem.
Lilla felsóhajtott. Ezt a mondatot elég gyakran hallotta Éva szájából.
– Na, mesélj! Abba, akibe belekaroltál, amikor utoljára láttalak?
– Fogalmam sincs, te kit láttál velem, de az biztos, hogy a nagy Őm ismer téged.
Lilla megmerevedett. Torkán akadt a kérdés. Szűzanyám, gondolta rémülten.

A sorozat előző részeit itt olvashatod

Mély levegőt vett és csak kibökte a kérdést:
– Attilának hívják?
– Igen! Beletrafáltál – kacarászott tovább Éva. Aztán olyan hangosan ásított, hogy egy víziló is megirigyelte volna.
– Kapaszkodj meg! Ő az exem.

 
 

Éva hallgatott, Nem láthatta az arcát, de biztosan tudta, hogy Attila ezt nem közölte vele. Valószínűleg sok kellemetlen gondolat futott át a fején, de ez így szokott lenni, ha egyszer kiderül, hogy valaki más levetett ruhájában találja meg az álomdarabot.
– Nem baj – mondta hosszú másodpercek múlva. – Nem zavar. Kedves és jóképű. Elvarázsolt.
– Ahogy gondolod.

Lilla nem tudta, azonnal letörje a lelkesedését, vagy várjon. Ha elmondaná neki, hogy tolvaj, vajon hinne neki? Vagy azt gondolná, hogy ócska trükk, csak a féltékenység beszél belőle? Ez utóbbi tűnt valószínűbbnek, így hallgatott.
– Ugye, most nincs harag?
– Miért lenne? Mondtam, hogy ő az ex. Elment. Nem volt nagy kaland.
– Akkor jó. Bár mondhatta volna! Egy biztos, az ágyban maga a csoda.

Lilla felszisszent. Hát ez gyorsan ment. Ha behálózta Évát, elég nehéz lesz majd elhitetnie vele, hogy a pasi egy csaló és még agresszív is. A tények azonban makacs dolgok. Még vár, aztán megpróbálja tudatni vele, mielőtt késő lesz. Most azonban sokkal fontosabb dolog vár rá. Várta a másik nagy ügy. Kicsit úgy érezte magát, mintha életének mellékszereplőjeként egy új filmben főszereplőként debütálna.
– Köszönöm, de a részleteket ne, jó? Most mennem kell, majd beszélünk hétfőn!

Azzal letette, és az járt a fejében, hogy össze kellene ütnie egy könnyű kis ebédet, mielőtt a nagy főszereplő elpusztulna az éhhaláltól. A konyhapulton azonban nem volt más csak paradicsom, paprika, és egy fej hagyma. A lecsó adta magát, így nem sokkal később kolbász és minden egyéb nélkül rotyogott egy kis adag a tűzhelyen. Lilla elmélyedve a gondolataiban néha megkavarta, közben azon morfondírozott, hogyan derítse ki, valójában Veronika kicsoda és mit akar. Merthogy nem az, akinek hiszik, az biztos. Az is lehet, hogy Darvasék is alig tudnak róla valamit. Vagy, ha igen, akkor meg nem feltételezik, hogy rosszban sántikál. Remek álcája van. A buta nőktől nem várnak sokat. Így könnyedén mozoghat bárhol, intézheti piti kis ügyeit, nem tűnik fel senkinek, hiszen szép és ostoba.

A nyomozósdiban kicsit elakadt, de talán jobb is így. Jobb lesz az egyenes út, és jöjjön, aminek jönnie kell.

Sérült karja a gyógyulás útjára lépett. Lába sem tűnt vészesnek, egyszóval bevetésre készen állt. Már csak azt kellett kiderítenie, hol van az Odeon mindenható vezetőjének háza. Ha ez nem sikerülne, marad a cég székhelye.
Érdekes módon a neten két címet is talált, amelyre a cég be volt jelentve. Ez fura volt. Mivel az egyik Budán volt, azt választotta. Talán szerencsével jár.

Még mindig nem esett jól a farmer a lábán lévő sérülésnek, ezért maradt egy szolid, fehér lenvászonruha, szandál és indulhatott is.

A kis bogárhátú most nem vacakolt, pöccre beindult. Lilla elmosolyodott. Megy ez, ha nagyon akar valamit az ember.

A város álmosan pihegett a nyári hőségben. Főleg a turisták küzdöttek csak rájuk telepedő égető napsütéssel. De a budai hegyek között nem sok ember sétálgatott. Akinek egy csepp esze is volt, az a lakása hűvösében pihengetett.

Akinek meg nem, az leparkolt egy csendes kis utcában, ahol a hatalmas fák ölelésében, egy hatalmas épület rejlett. Nem tegnap épült. Minden szegletéből áradt a finom elegancia. A bejáratot kamera figyelte. Mellette cseppet sem hivalkodó óarany táblán ennyi állt Odeon. Az első O kirítt az egyszerű betűk közül. Látványosan díszített volt, mint egy iniciálé.

Lilla megtorpant. A cél előtt nem tűnt annyira jó ötletnek besétálni és elmondani, mit hallott. De mit is hallott valójában? Elbizonytalanodott. Mi van, ha hülyének nézik? Lehet, hogy egyszerűen csak kidobják? A legkisebb rossz annyi, hogy szemébe nevetnek. Egyik lehetőség sem tűnt túl biztatónak.

Miközben meredten bámult a nyomógombra, egy fekete Audi kanyarodott az álomszép kovácsoltvas kapu elé. A kapu kitárult, mint Szezám kapuja és a kocsi puhán begördült a széles úton. Kiszállt belőle egy magas, szikár, ősz hajú úr és elindult feléje.

Lilla nem igazán tudta, hogy elfusson-e vagy megvárja, ahogy a férfi ráripakodik, hogy ne ott bámészkodjon, ahol semmi keresnivalója sincsen.
– Magát ismerem! – közölte a férfi.
A lány is ráismert. Az idősebb Darvas Péter állt előtte személyesen.
– Magát láttam minap az étteremben, amikor a fiammal ebédeltem.
Lilla bólintott.
– Őt várja? Vagy mit keres itt? – kérdezte végtelen türelemmel.
– Nem, az az igazság, hogy én inkább önnel szeretnék beszélni. Valami fontosat akarok elmesélni.
Az idősebb Darvas a bajusza alatt mosolygott.
– Bevallom, igen régen volt már, hogy csinos fiatal hölgyek megkeressenek fontos mondanivalójukkal. Fáradjon beljebb!

Lilla érezte, hogy ha lehet, még a füle töve mellett is folyni kezd egy izzadságcsepp. De már nem volt visszaút. Ha idáig eljött, be kell számolnia arról a kevésről, amit hallott.
Így belépett a kapun, ami azonnal bezáródott mögötte.

Darvas Péter a tágas teraszra terelte, ahol azonnal megjelent valaki, és egy nagy kancsó jeges limonádét tett az asztalra.
– Köszönöm, Róza! mondta udvariasan neki.
– Ugye megkínálhatom? És már töltött is. – Ne legyen már annyira megszeppenve, nem eszem meg! Pár napja jóval harciasabbnak tűnt.
A lány elnevette magát. Való igaz, csak most minden még váratlanabbul érte.
– Köszönöm, nagyon jól fog esni.

Mindketten belekortyoltak a finom italba, amelynek tetejét illatos gyümölcsök díszítették.
– Hallgatom, mi szél hozta erre!
– A fia menyasszonyáról van szó.
– A fiam menyasszonyáról? – hökkent meg amaz.

Persze, hogy csodálkozik, hiszen nem erre számított, gondolta a lány.
Darvas Péter felvonta a szemöldökét. Látszott rajta, hogy igencsak elképedt.

És elmondott mindent. Figyelte a férfi arcát, akinek egyes mondatainál megrándult a szája. Érezte rajta, hogy elgondolkodik, aztán a távolba mered, majd visszazökken a mába.
– Tudom, nem sok, de ha telefonon mondom el, talán még hihetetlenebb – fejezte be felsóhajtva.
– Igaza van, valóban nem hittem volna el. De most, hogy itt van, és úgy tűnik, nem viccel, egészen másként gondolok az egészre.

Istenem, de jó ezt hallani, gondolta a vendég.
Bevallom, nem szoktam törődni a legkisebb fiam nőügyeivel, de most figyelemmel kísérem.
– Köszönöm, hogy meghallgatott. Nagyon zavart, hogy nem tudtam, mit jelent az a beszélgetés, de jobbnak éreztem elmondani.
– Nekem azért van némi sejtésem.

Lilla lesimította a ruháját, arcára kiült az elégedettség. Végre valami jól ment. Végre nem csinált hülyeséget, és nem történt körülötte baleset. Már ez is jelezte, hogy jó úton jár.

Ekkor a kaputelefon finoman pittyent egyet.
– Á, megjött az a széltoló fiam – állt fel a szálegyenes férfi. – Ideje, hogy rendesen elbeszélgessen önnel. Úgy tudom, pár napja elkerülték a találkozást, így most tisztázhatják a félreértést.
– Á, az nem is fontos! Nekem viszont mennem kell. Köszönöm, hogy fogadott – azzal felpattant és már sietett is volna kifelé, amikor vendéglátója megfogta a karját.
– Ugyan már! Kérem, maradjon! Nagyon szeretném, ha ön mondana el mindent. Talán önnek jobban hinni fog, mint nekem.

A csapda bezárult. Lilla benn ragadt. Hiába vinnyogott volna, nem volt senki, aki segítségére sietett volna. Csak egy valamiért imádkozott: Péter ne Veronikával érkezzék!

fotó: Pinterest

Következő rész szombaton…

 

 

Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here