Kissé kótyagos fejjel néztem Gordonra, és botorkáltam az ajtómig, miközben végig a karjába kapaszkodtam. Nem értettem, Gordon hogy tud stabilan járni ezen a jégpáncélon, ami a járdát és az utat borította. Az ajtóhoz érve, kikotortam a kulcsomat, majd hálás köszönetet rebegve beléptem az otthonomba, magam mögött hagyva a mosolygó sofőrt. A történet további részéit itt … Bővebben: Annabella Rose – Egy szerelem története 5. rész