A közösségi oldalak már régen beszippantották a gyerekeket is. De regisztrálni, hamis adatokat megadni, elhazudni a gyerek korát tudatos tevékenység. Megengedni neki, hogy szerepeljen egy felnőtteknek szóló felületen, ki tudja milyen okból, szülői felelősség. A legismertebben, a Facebookon 13 év a korhatár. A tinik már nem tartják menőnek, ez a terep az öregek játékasztala lett. Viszont egyre több tíz év körüli gyerek készít magának oldalt. Többségükben lányok.
Érthetetlen, hogy ezeknek a kislányoknak miért engedik meg. Az ott lévő tartalmak nem nekik szólnak. Nincs szükség arra sem, hogy szerepeltessék magukat akár képeken, akár videókon. Nap, mint nap látom, hogy készülnek szelfik, teszik fel, és várják az elismerést. Ezek a képek nem ártatlan gyerekképek, amelyek megörökítik őket játék vagy egyéb elfoglaltság közepette. Kifejezetten pózolnak. Úgy, ahogy a nagyoktól látták.
A mai kislányok már nem olyan vékonykák, fejletlenek, mint akár 20-30 éve. A mostaniak nem szégyenlősek, nem kicsiknek, hanem nagy nőknek akarnak látszani. A testtartásuk, ajakcsücsörítésük mind erotikus töltettel van átitatva. Apró nadrágokban, topokban fényképezik magukat, amivel semmi gond nem lenne, hisz nyár van. Csak a beállítások félelmetesek. Ijesztő látni, hogy egy 10-11 éves gyereklány milyen kihívóan viselkedik. Még ez se lenne baj, ha nem tenné ki közprédának magát. Ma, az elszabadult technika világában, ahol a pedofilok könnyedén elszórakoznak a neten, hatalmas felelőtlenség ilyet hagyni.
Az alig kamaszodó lányok, akik már nem érzik magukat gyereknek, és ezt ruháikkal, sminkjükkel is jelzik, nem érettek a közösség visszajelzéseire. Figyelmet akarnak, és ezt az utat választják. Nagyon könnyű szép szavakkal becsapni egy gyereket, ígéretekkel elcsábítani. A mai gyerek folyton elégedetlen, türelmetlen és kevés törődést kap. Ezt kihasználva bárki megkörnyékezheti őket. Ezek a kislányok még nem tudnak különbséget tenni a kedvesség és a rossz szándékkal történő kedveskedés között. Csak látják, hogy valaki meghallgatja panaszaikat, és megdicséri a külsejüket. Otthon ez ritka. A szülők vagy túlságosan elfoglaltak, vagy elváltak, esetleg nem veszik komolyan a saját gyereküket.
Náluk könnyebb célpont nincs. És ne higgyük, hogy csak Amerikában élnek olyan emberek, akik szexuális céllal közelednek gyerekeink felé. Az elmúlt napok eseményei figyelmeztetőek.
Vajon hol van ilyenkor az apa és az anya, aki hagyja, hogy kislánya felnőtteket megszégyenítő pózban kellesse magát?
Miért nem veszi észre, hogy azoknak a képeknek nem a világhálón a helye? Miért nem beszélget el gyerekével az internetes veszélyekről? Hol a szülői felelősség? Lehet, hogy büszke érett kislányára, aki nyolcadikosnak látszik alsósként? Lehet, hogy gyönyörű a haja, és szép az arca, de biztos, hogy a tálalás megfelelő?
Csakis a szülő tehetne valamit. Fel kell világosítani ezer módon a lányokat. Az internet veszélyeit nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Kenhetjük az iskolára is a dolgot, hisz az egyszerűbb, de ha a szülő leül elbeszélgetni a gyerekével, ha elmondja neki, hogy minden mással foglalkozhatna, akkor valószínűbb, hogy eredményre jutnak.
A veszély nem kicsi és nem elhanyagolható. Útját kell állni, de addig, amíg lehet. Addig, amíg a gyerek hallgat rájuk. Ha ezzel elkésnek, marad az ujjal mutogatás, mert senki nem fogja felvállalni a bűnöket. Egyszeriben hibás lesz a Tik-Tok, Twitter, az iskola, és a szörnyetegek, akik gyerekeinkre lesnek.
Ne adjunk teret a bajnak! Ne menjünk elébe! Vegyük észre, hogy a felvilágosítás elengedhetetlen. A gyerekeink védelemre szorulnak. Nemcsak az élvédők, vagy meleg vasalók érintésének koráig. A kiskamaszkor elején még inkább.
fotó: Pinterest
