kedd, május 26, 2020
Emlékszel, minek örültél novemberben? És a sírás május elején? Így fut előled az idő és viszi el azt, amiről azt hitted, meg nem változhat. Nincs miért jajgatni. Mire rájössz, úgyis vége. Kár a gyötrés és a kínzás, mert ha...
Azt mondják nincsenek véletlenek… Tennék én róla, hogy legyenek! Elébe mennék finoman, tipegve-topogva, és bevonszolnám az utcámba ezt a pasit kutyástól, mindenestül. Megkérdezném, eltévedt-e, és csodálkozó tekintetén vidáman mosolyognék! Hamupipőke-sztorin felnövő nőként persze, hogy a herceget várom még mindig....
Már ahogy rád nézek, ahogy a kezedet fogom, abban is benne van, hogy mennyire vagyok tisztességes veled. Legyél akár öreg, fiatal, szép vagy utálatos.  Nem nevetek hátad mögött hamisan. Semmitmondó léptem nyomán, cipőm sarka nagyot koppan és akkor gyorsan...
Megfelelni? Ugyan kinek? Csodás vagyok?  Néha nyűgös, undok? Igen, mind egy szálig.  Kora reggel felveszem a piros szandálom. Végiglejtek benne még a macskakövek közt is. Fityiszt mutatok a hétköznapoknak. Szemtelenül elküldöm nyaralni az unalmat meg szomorúságot. Hogy nem tetszem? Irigy vagy...
Ha beengedlek a szívembe, ha meghallgatom panaszos szavaid, ha kiviszek egy kallódó tányért a szobából… Mindben ott leled a tiszteletet feléd. Nem kellenek mindig a szavak. Néha elég egy gesztus, egy mosoly, egy biccentés és azonnal tudja a másik,...
Óvatosan járva, megkímélve magunkat a fájdalomtól aligha suhanhatunk át az életen. Olykor szükség van döngő léptekre, hangos szóra és semmibe vesző kiáltásokra is. Akarva-akaratlanul hatással vagyunk másokra. Mosolyunk, hangunk emlékeket hív elő. Ahogy ez megtörténik bennünk is. Gondoljunk csak...
A boldogságkereséssel úgy vagyunk, mintha sokszor elég lenne GPS koordinátakat beütni éltünk könnyen romló masinájába és az majd jelzi nekünk az utat. Az első lehetőségnél fordulhatunk balra, aztán meg kétszer jobbra, nem valószínű, hogy meglátjuk a villogó feliratot. Elmegyünk...
Robival közel három év együttlét és bő másfél év folyamatos veszekedés után úgy döntöttünk elérkezett a búcsú ideje. Borzalmasan éreztem magam, kevésszer voltam olyan megtört, mint akkor. Folyton az járt a fejemben, hogy ezentúl vajon mit fog csinálni munka...
Szabados Csilla cikke (eredetileg Pál Gyöngyi) Éreztem, ahogy jön elő belőlem a hisztis pics@. Mostanában diszkomfortérzetem volt a kapcsolatunk miatt. Nyeltem és csendben maradtam, mert „türelem, türelem”… vagy, mert féltem. Vagy egyszerűen csak nem szeretek konfrontálódni. Tudtam, hogy nagyon...
Ha szeretek, élni kezdek. Nem bántanak könnyű kis fájdalmak, amelyek máskor ráülnek borús gondolataimra és szétterpeszkednek, mint egy ócska karosszékben ringatózó őszi délután. Úgy járok az utcán, hogy tekintetem magasra emelem és a fák levelein pihenő telet is észreveszem....
- Advertisement -
20,223RajongókTetszik
13,266KövetőKövetés

Legfrissebb