Az én feleségem No. 1. Hogy miért? Mert kedves, figyelmes és készséges. Mert szép és sportos. Mondhatnánk persze, hogy akkor miért beszélünk róla, hiszen mindenki láthatja. Igaz. De nem volt ez mindig így. Miattam lett ilyen, nekem köszönheti, hogy most ömlenek hozzá a dicséretek.
Egykoron, amikor elvettem, nem voltam szerelmes belé, de harminc körül már anyám is rágta a fülem. Ő huszonnégy volt, vékony, magas és mosolygós, de semmi extra. Tíz évvel később azonban már volt két gyerekünk, egy unalmas életünk, és jópár felesleges kilónk. Pláne neki. Ezért nem vonzott túlságosan, de hát mégiscsak a gyerekeim anyja volt, így éltünk, ahogy éltünk, csak nem voltunk boldogok. Azt hiszem, azt se tudtuk, mi az. Volt egy olyan időszakom is, amikor szívesen megszabadultam volna tőle, mert féltékenységi jelenetei megkeserítették a mindennapjainkat. Hogy volt-e alapja a sok-sok vitának, nem részletezem. Én se voltam szent, de mellette nem csoda, mert egyre unalmasabbá vált, így nem volt mit tennem, lépnem kellett. Aztán elmúlt megint tíz év, és hirtelen megváltozott minden. Igaz, rendszeresen a nyakára jártam, hogy fusson, mozogjon, és egyszer csak rászánta magát. Nem túlzok, ha azt mondom, fél év alatt ledobta a felesleget, elkezdett izmosodni, sőt még a haját is szőkére festette. Csak kapkodtam a fejem, mert nap, mint nap más nő fogadott, mert hol ez lett rajta új, hol az. Még a ruhatára is átalakult.
Büszke vagyok magamra, amiért megmentettem a házasságunkat azáltal, hogy életet leheltem bele. No meg a nőbe is, aki mellettem sorvadozott. Most bezzeg boldog, mosolyogva jár-kel a városban, és már nem akar elbújni odahaza. Ha csak lehet, együtt futunk, úszunk, és mondanom sem kell, még ez is közelebb hozott bennünket egymáshoz.
Az viszont bosszantó, hogy más is látja a változást, nemcsak én. Persze nem a szomszédra gondolok, hanem a haverokra, akik nyálcsorgatva merednek a nejem fenekére, ami már újra kerek és formás, és közlöm, nincs benne implantátum. Az egyik, a legnagyobb disznó köztük, Attila, aki meg is jegyezte, hogy a helyemben féltékeny lenne, mert ha én látom a változást, akkor mások se vakok. Igaza van. Ezért szóltam a nejemnek, hogy vegyen vissza, mert túl kivágott a felsője, és lábait se kell combtőig kivillantania. Éreztem, hogy ez nem tetszik neki, mert rájött a magamutogatás ízére, így nem akar visszafelé fejlődni. Megértem, de akkor is. Lassan már ott tartok, hogy figyelnem kell rá, mert a végén még kikacsintgat a házasságból. Nem, ez ostobaság, sose tenne ilyet. Ismerem, rendes nő, neki a mindene a család. Nekem is, de azért voltak botlásaim, amit ő elnézett nekem. Mi van, ha most visszavágót akar? Attól tartok, érhet még némi meglepetés, de biztosan nem tartós. Elvégre miattam lett bombázó, hisz ha nem nyaggatom, felejthető feleséggé változik, éjjel pedig még ötlettelenebb partnerré. Így hálásnak kell lennie nekem.
A napokban azzal állt elő, hogy tetováltatná a szemhéját és a száját. Ki is kerekedett a szemem rendesen, de rábólintottam. Remélem, mellnagyobbítást nem akar vagy arcfelvarrást, mert akkor ideges leszek. Gyanakodnom kellene? Nem, ez ostobaság. A nők sokkal kevésbé hajlandók felrúgni a családi életet, mint a férfiak. Pontosabban a megcsalást ritkábban választják, hiszen azért anyák és feleségek, hogy ebben a szerepben tündököljenek. Mégis valami azt súgja, hogy résen kell lennem.
Tegnap este találtam egy cetlit, amin annyi állt, hogy 16 és PR. Vajon ez mi akar lenni? Nem tudok semmit, ami kötődhetne a 16-hoz, leszámítva az időt vagy egy házszámot. A két betű azonban lehet monogram, vagy egy hely rövidítése, esetleg valami titkos kód? Megkérdezni nem akartam, nehogy már azt higgye, figyelem. A rosseb figyeli, de nem hagy nyugton. Még soha nem találtam őt ennyire izgalmasnak, mint mostanában. Hogy a fenébe lehet az, hogy húsz év után a feleségem érdekesebb, mint más nők? Öregszem, vagy kezdek megbolondulni. Mindenesetre, amikor elindult ma vásárolni a közeli boltba, követtem. Nem fogjátok kitalálni, hová ment! Oda, ahová mondta. No hiszen. A megcsalás nem a hazugsággal kezdődik. Jóval előbb dől az el fejben, tudom, hiszen nálam is így volt… Nyugtalan vagyok. Túl jó nő lett ahhoz, hogy más ne vegye észre. Még meg is fiatalodott. Kellett ez nekem? Már magam sem tudom.
Folytatjuk…
Kép forrása: Pinterest
