Az ikonikus film 1981-ben készült, és azonnal hatalmas sikert aratott. Olyasféle kalandfilm volt, amelyhez hasonlót addig a nézők nem láthattak. Nemcsak látványos helyszíneivel, kiváló rendezésével tűnt ki a többi hasonló kincsvadászos filmek közül, hanem a humorával is, amelyet addig nem igazán tapasztalhatott a mozinéző, ha ilyen típusú alkotásokra váltott jegyet. Szellemes párbeszédei, karakterei letarolták a filmvásznat, és azonnal Oscar jelölések sorát hozták. Pontosan nyolcat, amelyből négyet meg is kapott.
A film ötlete George Lucastól származott, akinek ekkor már neve volt a szakmában, hiszen a Csillagok háborúja is hozzá kötődik. Az említett filmes trilógiában is együtt dolgozott Harrison Forddal, akit jól ismert, de nem akarta, hogy ő legyen a kalandfilmje főhőse. Úgy gondolta, Indiana Jones professzor szerepére találnak nála alkalmasabbat, főleg ismeretlenebb jelentkezőt. Szóba került Tim Matheson vagy Peter Coyote neve is, de végül Tom Selleck tűnt a befutónak, aki az akkori Magnum sorozat címszereplője volt, és nem tudott időt szakítani a forgatásra. Így utólag elmondhatjuk, hogy bizonyára nem lett volna rossz ő sem, de Harrison Fordra egyenesen ráöntötték a szerepet. Az aránylag kis költségvetéssel, 20 millió dollárból forgatott film minden elvárást felülmúlt. Végül 384 milliós bevételt produkált, és azonnal előkelő helyett szerzett magának mindenkori listákon. A közönség és a kritikusok is megegyeztek abban, hogy a szédületesen pergő, izgalmakban bővelkedő film kimagaslik a megszokottak közül, ezért nem is volt kérdés, hogy megkapja-e az engedélyt a folytatásra. Ezután született meg Az Indiana Jones és végzet temploma, majd az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag is. Hosszú kihagyás után, 2008-ban pedig az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága. A rajongók nem is oly sokára az ötödik részt is évezhetik, amely a Sors tárcája címet viseli.
És akkor jöjjön az első film rövid cselekménye:
„1936-ban, a perui őserdőben a kincsvadász régész, Indiana Jones csapdákon átverekedve magát megszerez egy aranybálványt egy ősi templomban. Kijutva riválisa, Rene Belloq fogadja egy csoport hovitóval, azaz helybeli bennszülöttel. A körülvett és számban felülmúlt Jones arra kényszerül, hogy átadja az ereklyét Belloqnak, de sikerül eljutnia a rá váró hidroplánhoz, és így megszöknie vetélytársa és a vérszomjas törzs elől.
A főiskolán, ahol Jones tanít, egy nap két katonai hírszerző keresi fel. Elmondják, hogy a nácik a régész egykori professzora, Abner Ravenwood után kutatnak, hogy okkult hatalmat nyerjenek küldetésükhöz. Ravenwood a legnagyobb szakértője Tanisz egyiptomi városának, amit újra felfedeztek a nácik és úgy hiszik, ez a szövetség ládájának lelőhelye, amit a zsidók alkottak a Tízparancsolat őrzésére. Jones úgy gondolja, hogy a nácik azért keresik Ravenwoodot, mert nála van Rá Pálcájának csúcsdísze, ami elengedhetetlen a láda pontos helyének meghatározásához. Munkatársa, Marcus Brody egy legendával magyarázza, amely szerint a láda hatalma legyőzhetetlenné tehet bármilyen hadsereget.
Jones ezután Nepálba repül, ahol megtudja, hogy Ravenwood meghalt; lányánál, aki egyben Jones csalódott szeretője, Marion, van a csúcsdísz, amit medálként hord. Jones és egy Toht nevű szadista náci ügynök között zajló lövöldözés eredményeképpen Marion kocsmája leég. Toht tenyerébe beleég a tűztől felforrósodott medál egyik oldala, de megszerezni nem tudja. A csetepaté után menekülniük kell, Marion úgy dönt, Indyvel tart. Kairóban találkoznak Sallah-val, egy képzett egyiptomi ásatóval, aki elmondja, hogy a nácik Belloq segítségével ásnak a láda vélt lelőhelyén. A náci kémek elrabolják Mariont és úgy intézik, hogy Jones halottnak higgye. Később Sallah és Jones megfejtik a csúcsdíszbe vésett írást. A fordításuk alapján rájönnek, hogy a nácik rossz helyen használták Rá Pálcáját, s így rossz helyen ásnak.
Jones rátalál Marionra egy sátorban az ásatások területén, ám biztosabbnak látja, ha nem szabadítja ki rögtön. Sallah-val beszivárognak az ásók közé, s egy kis csapattal elkezdik az ásást a megfelelő helyen. Néhány óra múltán ráakadnak az eltemetett Lelkek Kútjának tetejére. Jones a felfedezett templom aljára ereszkedik, ahol mérgeskígyók sokasága tekereg, és ez nagyon nincs ínyére a régésznek. Miután ő és Sallah kiemelik a ládát, Belloq és a nácik jelennek meg és elorozzák a tárgyat. Mariont Jones-hoz dobják a Kútba és a kőtetőt a helyére rakják. A szorult helyzetbe került párnak sikerül meglelnie a kiutat, s még éppen időben a felszínre érnek ahhoz, hogy a frigyládát Berlinbe szállító Luftwaffe repülő szárnyat a földön találják. Véletlenül felrobbantják a gépet, így a nácik teherautóval szállítják a ládát Kairóba, ahonnét majd hajóval jut el Berlinbe. Jones lóháton veszi üldözőbe a konvojt, ami a teherautót kíséri, s átvéve a jármű irányítását kereket old a ládával. Aznap este Jones és Marion elbúcsúznak Sallah-tól, s egy teherhajón indulnak Angliába a ládával.
Másnap reggel a Belloq és Dietrich náci tiszt parancsnoksága alatt álló tengeralattjáró megállásra bírja a hajót. Mariont és a Ládát magukhoz veszik, míg Jones titokban beszáll a tengeralattjáróba. Követi Belloq-ot és a ládát egy elszigetelt kanyonba, ahol a nácik azt tervezik, hogy próbára teszik az isteni tárgy hatalmát, mielőtt a Führernek ajándékozzák. Jones a láda szétlövésével fenyegetőzik, s követeli Marion szabadon eresztését, azonban Belloq tudja, hogy blöfföl, így a kalandor megadásra kényszerül. Marionnal együtt megkötözik, amíg Belloq és a nácik végrehajtják a láda szertartásos kinyitását. Szellemek emelkednek ki belőle; a nyitott tárgy természetfeletti erejét ismerő Jones figyelmezteti Mariont, hogy csukja be szemeit. A nácikat megsemmisíti a ládából kitárulkozó fantasztikus látvány, s a kétezer éves lelet egy mennydörgés kíséretében ismét lecsukódik.
Washingtonban két hírszerző biztosítja a gyanakvó Jonest afelől, hogy „legjobb embereik” tanulmányozzák mélyrehatóan a frigyládát. Ám az ereklyét valójában faládába zárva egy hatalmas, számos más hasonló faládát tartalmazó kormányzati raktárban helyezik el.” (Forrás: Wikipédia)
„1998-ban az Amerikai Filmintézet a 60. helyre sorolta Az elveszett frigyláda fosztogatóit a „100 film a mozi első évszázadából” listáján. 1999-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentősnek” ítélte, és felvette a Nemzeti Filmregisztráció listájára. Indiana Jones személye ikonná vált.”
Talán mai szemmel már nem hibátlan film. Természetesen akadnak apróbb hiányosságai, mint a gonoszok és mellékszereplők lapos karakterei, vagy a helyenként kissé megkopott effektek. De mindezt leszámítva kifejezetten izgalmas és szórakoztató darab, amelyben még bőven volt hely a ma már egyre ritkábbnak számító praktikai megoldásoknak, ami leginkább a látványos akciójelenetek során, és a csodásan megalkotott ősi csapdákban, az akkori szemmel monumentálisnak számító helyszínekben mutatkozott meg leginkább.
Kép forrása: Pinterest
