„Amikor 16 éves voltam, apám azt mondta: bármit kezdhetsz az életeddel, csak keményen kell dolgoznod érte. Ekkor döntöttem el, hogy ha meghalok, az életemről akarok emléket hagyni magam mögött, és nem a megkeresett pénzről.”
(Avicii)
A munka évszázadokon, sőt évezredeken át az emberi élet egyik meghatározó pillére volt: kenyérkereset, közösségi haszon, és az identitás forrása. Aki dolgozott, márpedig majdnem mindenki, tudta, hol a helye a világban. Ez alól nem voltak kivételek, hiszen munkára kényszerült az öreg, a fiatal, a várandós nő és a gyerekek is. Nem volt kérdés, bírják-e, akarják-e.
De mit jelent ma a felgyorsult, digitális világban dolgozni? Ma is csak pénzkereset, vagy annál sokkal több? Mi a jelentősége a nem mérhető, gyakran láthatatlan munkának?
A legtöbb ismerkedés azzal kezdődik, hogy megkérdezik tőlünk, mivel foglalkozunk. Sokszor úgy tűnik, hogy azok vagyunk, ami a munkánk. A társadalom abban méri hasznosságunkat, amit képviselünk. Ha pincérként dolgozol, akkor az vagy, pedig ez téves megállapítás, hiszen az csak addig vagyok, amíg a munkahelyemen vagyok. Kilépve onnan ember leszek, férfi, nő, apa, anya, szomorú és vidám. Természetesen akkor is bennem vannak ezek, amikor dolgozom, de ezt sokan elfelejtik.
A jó munkahely biztonságot ad, célokat tűz ki, növelheti a becsvágyat. Viszont vannak nem „látványos” munkák is: a házimunka, amikor gyereket nevelünk, betegeket gondozunk, önkénteskedünk vagy saját belső fejlődésünkkel foglalkozunk. Ezeknek nincs pénzben mérhető ára, és sokak számára nem is tűnik fontosnak, pedig az élet azon része, amely megfizethetetlen, és ebben az esetben ez nem közhely.
A bennünk zajló belső munkát se tudjuk anyagiakra váltani, mert az önismeret, az önnevelés vagy a trauma-feldolgozás nem ad fizetést. Mégis ez az, ami gyakran előbbre visz bennünket és környezetünket. A gazdasági növekedéshez nem járul hozzá, de belső gazdagságunk, empátiánk, kitartásunk olykor sokkal többet ér, mint a papír, amit fizetés gyanánt kapunk.
Modern világunk egyre jobban eltávolodik a fizikai munkától, de sokan maradnak olyanok, akik azt érzik, hogy fontos, hogy kézzel alkossanak valamit. Így barkácsolnak, kertészkednek, sütnek. A testnek szüksége van rá, hogy rendbe tegye a lelket. Ugyanennyire lényeges a szellem megmozgatása is, mert kutatni, tanítani, írni, alkotni hosszútávon jobban formálhatja a közösséget, mint bármi más.
Nem minden munkáért jár fizetés, de minden munka nyomot hagy. Ha jól végezzük, és ez legyen egy lélek gyógyítása, egy rendbe tett ház, egy gondozott kert, megelégedést nyújt. Segít az önbecsülésben és a nyugalom elérésében is.
A munka azt jelenti, hogy értéket hozunk létre, legyen az látható vagy láthatatlan. A pénz fontos és szükséges, de nem minden. A fontosabb az, vagy annak kellene lennie, hogy ott, ahol vagyunk, amit teszünk, abban és azáltal jobb legyen valami. Hogy jobbak legyünk mi és általunk mások vagy a környezetünk. Tehát a munka nemcsak az, amit elvégzünk, hanem az is, ami leszünk általa.
Kép forrása: Pinterest
