Régóta beszélünk arról az online térben, hogy a nők milyen brutális kritikákat kapnak a külsejük miatt, és az életük minden apró részlete mily módon kerül célkeresztbe. De egyre gyakrabban fordul elő, hogy ebből a kegyetlen spirálból a férfiak sem maradnak ki hazánkban. Zavarba ejtő ez az irány, mert nagyon furcsa azt tapasztalni, hogy miközben elvárjuk, hogy egy férfi ne legyen slampos, elhasznált, kellemetlen leheletű vagy épp büdös, leszedjük a keresztvizet arról, akinek alakja, öltözködése nagyon is rendben van. Létezik az, hogy idehaza a sportos, elegáns, magára adó férfi gúny tárgya lesz? Nők és férfiak támadnak rájuk, és becsmérlik, miközben mindenki a plakátokon és a mozikban taroló szép embereket csodálják.
Elég csak megnézni, mi történik egy-egy ismert férfival. Pl. Szoboszlai Dominik a pályán nyújtott teljesítménye mellett azért is kiveri sokaknál a biztosítékot, mert túl ápolt, túlságosan odafigyel önmagára. Vagy ott van a Peaky Blinders világából ismert új generációs szereplő, Conrad Kahn, akit azért becsmérelnek, mert nem szép, puha vagy nem elég férfias.
Miközben évek óta harcolunk azért, hogy elfogadjuk, a nőknek joguk van adni magukra, sminkelni kedvük szerint, addig mintha a férfiak kerülnének előtérbe mostanság. A kommentszekciókban mind gyakrabban láthatjuk, hogy annak, aki ápolt, aki tudatosan ügyel a külsejére, megkérdőjelezik a férfiasságát. Mindez nemcsak az adott férfiakat bántja, hanem egy egész társadalmi hozzáállást tükröz.
Egyrészt, mert ez ugyanaz a hiba, mint a nőkkel szemben, és emellett jogot formálunk arra, hogy beleszóljunk más életébe? Másrészt beszűkítjük a férfiasság fogalmát. Mintha csak az lenne férfias, aki nemtörődöm, kemény és érzelemmentes. Miközben százak ácsingóznak csodás nőkre vagy férfiakra, bántjuk azokat, akik a közelükben élnek, tiszták, van ízlésük és tudják hogyan kell alkalomhoz illően öltözködni?
Az igényesség nem gyengeség. Egyáltalán nem baj, ha valaki odafigyel magára, vagy akár élvezi, ha ez másoknak tetszik. Ezek emberi dolgok, nem nemhez kötöttek.
Az aggasztó inkább az, hogy milyen irányba haladunk. Kegyetlen és szűk normarendszerünkbe akarunk mindenkit beleerőltetni? Ez szomorú és nem a fejlődés útja, hanem visszalépés. És ha nem fér be, akkor kigúnyoljuk, megbélyegezzük?
Talán ideje lenne már feltenni egy újszerű kérdést: miért zavar minket, ha valaki ad magára, ha nem lóg a hasa és a tokája, ha haja nem zsíros és nem izzadtságtól bűzlik? Miért érezzük úgy, hogy ki kell gúnyolnunk?
Amíg ezekre nem tudjuk, nem merjük kimondani az őszinte választ, addig csak szegényebbek leszünk, és nő bennünk az irigység, a düh és a féltékenység. Ez viszont nem viszi előre a világot, főleg nem teszi élhetőbb hellyé.
Fotó: cottonbro studio: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-szoke-arc-tiszta-4812658/
