A Poket zsebkönyvek és a Fiumei úti sírkert

Hogy a címbéli két fogalom hogyan kapcsolódik egymáshoz, mindjárt kiderül, de először beszéljünk külön egyikről és másikról.

A Fiumei úti sírkert (lánykori nevén Kerepesi temető – Budapest) már rég nem csak nagyjaink sírhelye. Számos sétát szervez a sírkert igazgatósága. Ezek a séták ingyenesek, nem beszélve arról, hogy mennyire gyönyörű a temető minden évszakban. Még azok is szívesen látogatják, akik nehezen járnak, mert vannak olyan séták is, amikor kis autókkal szállítják az érdeklődőket. Mindenképp csodás és misztikus hely, főleg novemberben, amikor a ködös ősz még borongóssabbá teszi az emlékezést, de a fák már bólogatva hullajtják fáradt leveleiket.

 
 

Vajon tudja-e a kedves olvasó, hogy a temető fái alatt randizott először Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy? Az anekdota szerint ez a találka annyira jól sikerült, hogy észre sem vették, hogy rájuk esteledett és bezárták a temető kapuját. Mikor már hajnalodott, és újra kiengedték őket, sorsuk addigra egymáséiba fonódott.

A Poket könyvek nevű kezdeményezés 2018-ban indult, és az ötletadók között volt Grecsó Krisztián író és Vecsei H. Miklós színész is. Célja a minőségi irodalom elterjesztése, méghozzá olyan formában, hogy könnyen és nem utolsósorban olcsón lehessen hozzájutni kiváló szerzők műveihez. Mind tudjuk, mennyire keveset olvasunk, de a Poket zsebkönyvek formájuk, súlyuk és nagyságuk miatt is azért lehetnek kedvencek, hiszen mindenhová magunkkal vihetjük őket. Simán elférnek egy kisebb táskában is. Poket automaták kerültek kihelyezésre az első sikerek után Budapesten kívül Gödöllőre, Vácra, Szentendrére, Egerbe, Miskolcra és még sorolhatnánk. A könyvek egy része már környezetbarát védőfólia nélkül, némelyek újrahasznosított papírból kerülnek a piacra.

A legújabb november elején jelent meg, ez Radnóti Miklós Bori notesze, amely valóban emlékeztet a költő sírban találtjára, és ettől még hátborzongatóbb kézbe venni, ám versei, utolsó szavai, amelyek most ugyanolyan érvényesek, mint régen, talán elszomorítanak bennünket, mégis csodálattal töltenek el.

És most kapcsolódjunk a címhez. Van egy aprócska Poket könyv is a többi között, ami a Fiumei úti sírkertben nyugvók közül ötvennek állít emléket. Ez a Sírok, írók a Fiumeiben. Ehhez kapcsolódva hirdetett meg sétát és könyvbemutatót a sírkert vezetősége Vecsei H. Miklós vezetésével. A fiatal színész neve értékes hívószó, így azonnal betelt a jelentkezési lista, ami 80 főt jelentett. Jómagam se hagyhattam ki, mert látni akartam a szenvedélyes, csillagszemű Semmelweis Ignácot élőben.

Nyirkos, undok hideg várta a jelentkezőket, és egy lelkes, szerény és végtelenül érzékeny színész, aki a temető fái alatt, Radnóti sírjánál úgy szavalta el a Nem tudhatom c. verset, hogy a fázós vendég beleborzongott a gyönyörűségbe. De mesélt a nehéz gyerekkoráról ismert Jászai Mariról is, akit vízbe mártott kötéllel vert mostohája és apja, vagy Karinthy és Kosztolányi legendásan bolondos barátságáról. Álltam és néztem a fiút, és az járt a fejemben, hogy mennyire jó, hogy hozzá hasonló emberek élnek a Földön. Tehetséges, alázattal teli, mosolya és kedvessége elbűvölt ott mindenkit, pedig az átlagéletkor biztosan több volt, mint 50 év, de ahogy beszélt, ahogy átadta a sorokat, a látogató úgy érezhette, életre kelnek a halottak, akik emléke nem merült és nem merülhet feledésbe. Szigligeti Ede szólt a távolból és azt sugallta, sose adjuk fel, még akkor se, ha családunk ellenzi terveinket, merjünk többek lenni akkor is, ha gyermekkorunkban bántanak és megaláznak bennünket.

Néztem az emberek arcát, akik nevettek, ha Karinthyról volt szó, és lehajtották a fejüket, amikor azt hallották, hogy 120 embert zsúfoltak egyetlen vagonba étlen-szomjan napokig, és vitték munkatáborba, ahonnét nem tértek vissza, ahogy a költő sem. Csak azért, mert zsidó volt.

Az időutazás nem ért véget akkor, amikor alkonyodni kezdett. Csendben baktattam kifelé, és elhatároztam, hogy elolvasom Juhász Ferenc Szarvassá változott fiúját, mert Hasi (ahogy barátai nevezik) ajánlotta és én hiszek neki. Még odaköszöntem Munkácsynak, József Attilának és Heltai Jenőnek, mert velük együtt lett a magyar költészet és festészet az, ami.

Szívből ajánlom mindenkinek a temetőkert sétáit, mert különlegesek és magas színvonalúak. Tematikájuk eltérő, ezért mindenki találhat kedvére valót. Gyorsan betelnek, érdemes résen lenni!

 

Kép forrása: Facebook/POKETzsebkönyvek

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here