A torinói lepel az egyik legvitatottabb, legrejtélyesebb tárgy a világon. Egyszerre vallási ereklye, kulturális jelenség és a hit olyan tárgya, amelyre nincs magyarázat. A kérdés, amely több, mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat és a hívőket az, hogy vajon valóban Jézus halotti lepléről van-e szó vagy egy zseniális középkori hamisítványról?
A torinói lepel egy 4.4 méter hosszú lenvászon, amelyen egy megkínzott, talán keresztre feszített férfi halvány képmása látható rajta. A képmás különlegessége, hogy úgy viselkedik, mintha egy fotó negatívja lett volna, sőt a negatívon életszerűbb is a kép. Semmiképpen nem egyszerű festés eredménye, nem festmény. Ez önmagában is rejtélyes.
A lepel történetet azonban nem vezethető vissza egyértelműen Jézus koráig. A legtöbb történész úgy véli, hogy a 14. században jelent meg Európában, de már akkor is egyes egyházi személyek hamisítványnak tartották. Volt, aki konkrétan azt állította, hogy a papok csalásának eredménye. Természetesen a modern technológiák lehetővé tették az alapos átvizsgálását, de erre nagyon nehezen kaptak engedélyt a kutatók. Végül 1988-ban a radiokarbonos vizsgálat kimondta, hogy a lepel anyaga 1260-1390 közé tehető. De sokan ezt is azonnal megkérdőjelezték, állítva, hogy a mintavétel egy javított, sérült részből is történhetett. Emellett a szennyeződések és a tűz okozta károk is torzíthatták az eredményt. Az elmúlt években a röntgenszerkezet-vizsgálatok már azt állították, hogy a lenrostok az ókori textíliákhoz hasonlatosak. Így akár származhat Jézus korából is. A pollenvizsgálatok közel-keleti növények jelenlétét mutatták ki.
Érdekes megállapítás az is, hogy a leplen látható kép nem festék eredménye. Nincs ecsetnyom, a kép negatívként működik. Egyes kutatók szerint a kép ismeretlen sugárzás hatására keletkezett. Viszont ezzel egyidejűleg azonnal megjelentek a szkeptikus hangok is. A friss kutatások arról számolnak be, hogy a lenyomat nem egy emberi test természetes lenyomata. Úgy tűnik, mintha egy domborműről készült kontaktkép lenne. Mellette szól, hogy a leplen látható kép technikailag rendkívül nehezen reprodukálható, és a sérülések megfelelnek a keresztre feszítés leírásainak.
Ellene viszont azok a vizsgálatok szólnak, amelyek szerint a történeti források csak későn említik, emellett a radiokarbon vizsgálat középkori keltezést adott meg. Feltehetjük a kérdést végül: hogyan keletkezett a kép?
- Lehetett természetes folyamat, amelynél a testből felszabaduló gázok vagy vegyi reakciók hozták létre a képet?
- Készíthette egy középkori művész is, vagy lehetett ismeretlen festék vagy sav alkalmazása is?
- Nem szokványos fizikai folyamtok is előidézhették, amely során a len rostjai elszíneződtek?
A történelem azért nem boldogul vele, mert a források hiányosak. A tudományban ellentmondóak az eredmények, a hit pedig a saját eszközeivel él. Azaz, aki hinni akar benne, történjék bármi, hinni fog. Sajnos a mintavételek korlátozottak, a mintavétel nem lehetséges bármikor, pedig az új módszerek bizonyára új eredményeket hoznának.
A tudomány nem tud választ adni, mert nincs olyan jelenség, amellyel meg lehetne ismételni. Talán ez adja a valódi erejét. Aki hisz benne, az semmilyen körülmények között nem fogja elfogadni, hogy Krisztus halotti leple hamisítvány. Mindenesetre azon is érdemes elgondolkodni, hogy egy ilyen régi tárgy hogyan élte túl a történelem viszontagságait. Az sem egy egyszerű pillanat a történelem során, amikor Jézus sírhelyén ottmaradt a lepel, és aki jött, egyszerűen elcsomagolta és eltette? Ha profán módon belegondolunk ebbe a helyzetbe, akkor nehéz elképzelni, hogy egy szeretett személy elvesztése után, legyen az tanító, rabba vagy bárki, kevesen gondolnak arra, hogy épp eltegyenek egy ilyesféle tárgyat.
Hogy ez a vászon egy korszak nagy hazugsága, vagy megismételhetetlen és fantasztikus ereklyéje egy olyan embernek, akit Isten fiának hívunk, nem tudjuk. A tudomány nem teljesen biztos a vizsgálatokban, a hit pedig vak és feltétlen. Az viszont bizonyos, hogy a a lepel az emberi akarat megtestesülése, azé a vágyé, hogy bebizonyítsuk, Jézus a földön járt, megfeszítették és feltámadt.
Létezik-e ennél nagyobb titok és rejtély, különösen így húsvét tájékán?
Fotó: Ariadne Barroso: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/torino-panoramas-latkepe-a-mole-antonelliana-szoborral-33040847/
