Példaképek a 21. században…
Az internet és a közösségi média világában nehéz megtartani a hitet, még nehezebb felnézni valakire, mert a net nem felejt, és láthatjuk, ki hogyan forgatja köpönyegét, tudva, hogy előnyös helyzeteket teremthet. Mégis vannak olyan emberek, akik bizonyára nem tökéletesek, mert senki nem az, de erejük, szerepvállalásuk, teljesítményük kirí a tömegből, és fejet hajtunk előttünk. Ezek az emberek személyes sorsukon keresztül, tetteikkel, gondolkodásmódjukkal inspirálják a ma élőket. Az én esetemben az egyik ilyen ember Dr. Karsai Dániel, aki március 28-án lett volna csak 48 éves. Nehéz leírni ezt a számot, mert tudjuk, hogy hány meg hány embernek jutott hosszabb és jobb élet, pedig nem érdemelte meg, mert ölt, erőszakolt, bántalmazott. Mégse így van megírva a Sors könyvében, és nehéz magyarázatokat találni a miértekre.
A ma embere felelősséget kell, hogy vállaljon társadalmi ügyekben, amelyek mások érdekeit szolgálják. Ugyanennyire fontos a célokért való küzdelem és a változásokra irányuló törekvés. Karsai Dániel olyan példát mutatott, amelyet kevesen a világban. A legnagyobb bajok közepette, amikor szenvedett és a halállal nézett szembe, már ha szembenézett, mert biztosan nem hitte az elején, hogy elmehet, küzdött azért, hogy a döntéshozók idehaza vagy külföldön megértsék, mit jelent a szenvedés, az emberi méltóság és a jog arra, hogy eldönthessék, elhagyják-e a földi poklot.
A nagy dolgokban ma is legtöbbször olyanok döntenek, akik meg se élték. Abortuszról férfiak, császármetszésről azok, akik nem éltek meg kínokat vajúdás közben, de tudományosan értik a dolgukat, halálról és életről pedig, akiket nem pelenkáztak, mert még a mosdóig se tudnak eljutni, vagy képtelenek enni, fuldokolnak, netán olyan szenvedéseken mennek át, amelyekről másoknak fogalmuk sincs.
Karsai Dániel rövid élete során mindig arra törekedett, hogy a jog eszközeivel védje az emberek szabadságát és méltóságát. Egyik fogalmat se értjük, amíg létezik, amíg természetes, mint a levegő. Csak akkor válik megfoghatóvá, ha rabok leszünk saját testünkben, vagy képtelenné válunk ellátni magunkat, miközben ép ésszel még rendelkezünk.
Határozott véleménye és szakmai hitelessége miatt sokan tisztelték, és tisztelik ma is. Bátorságát, akaraterejét nem lehet elfelejteni, mert légyen szó alapvető emberi jogokról vagy demokráciáról, ő megalkuvás nélkül dolgozott. Személyes és szakmai küzdelme emberfeletti és ritka. Munkássága, kiállása másokért, betegtársaiért, azok lehetőségeiért bizonyítja, hogy kivételes embert veszített el a világ. Bár a jövő bizonytalan, az biztos, hogy Karsai Dániel neve összefonódik az igazságért folytatott küzdelemmel. Még akkor is, ha nem járt sikerrel. Vannak és lesznek emberek mindig, akikre hatással lesz, akik majd úgy fogják emlegetni, mint egy olyan embert, aki akkor se adta fel, amikor már semmi reménye nem maradt.
Alig 48 év jutott neki, de olyan példakép marad, akinek neve egybeforr az erővel és a küzdelemmel. Ha már az életet nem választhatjuk meg, akkor a halálról talán joga lesz majd dönteni egyszer annak, aki nem bírja elviselni a földi poklot, és nem szeretne már mások terhére lenni, miközben teste elsorvad. Ehhez nem kell a vallásos köntös, nem kell magyarázat sem, hiszen a Teremtő szavát csakis ember fordította le (ahogy akarta) a saját kénye-kedvére.
Isten éltesse, kedves Karsai Dániel, bárhol is van most!
