Kiss Margit néven született az örökvidám, csupamosoly Kiss Manyi 1911. március 12-én, Magyarlónán. Egészen kicsi volt még, amikor szülei elváltak, és idővel új családot alapítottak. A kislányt két nagynénje és nagybátyja nevelte fel. Kirobbanó tehetsége már hétévesen megmutatkozott, először mégis 15 évesen állt színpadra Kolozsváron. Remekül táncolt és énekelt, mindemellett vérbeli komika volt. Pályája alig indult el, amikor házasságot kötött egy olasz artistával, akivel külföldi cirkuszokban lépett fel. Egy idő után azonban elege lett a vándoréletből, és férjével külön utakon folytatták tovább. Manyi hazajött, Budapestre költözött, és először a Fővárosi Operett, majd a Vígszínház tagja lett. A közönség rajongott érte. Más volt, mint a korabeli színésznők. Volt benne valami plusz báj, egy jó adag játékosság, ami azt sugallta, legyen bármilyen a világ, élni jó. A II. világháború szörnyű napjaiban nem kis teljesítmény volt ez, nem beszélve arról, hogy még frontszínházakban is szerepet vállalt. Emiatt gyanússá is vált a hatalom szemében.
Igazi tréfamester volt, humorért és csínyekért nem kellett a szomszédba mennie. Pályatársait rendre megtréfálta. 1954-ben a Madách Színházhoz szegődött, ahol megmutathatta, hogy drámai szerepekben is kiváló.
A szerelemben nem volt akkora szerencséje, mint pályafutása alakulásában. Bár első férjével különváltak, és megérkezett életébe a nagy szerelem, mégse lehetett boldog. Gróf Károlyi István tehetős arisztokrata volt, családja nem nézte jó szemmel a kettejük közt kibontakozó érzelmeket. Bár rajongtak egymásért, és a házasság is szóba került, a férfi édesanyja megakadályozta a frigyet. István nem mert ellent mondani, mást vett feleségül. A szerelem azonban nem múlt el, és továbbra is találkozgattak, de Manyi nem kívánt titkos szerető maradni élete végéig. Inkább összetört szívvel kilépett ebből a viszonyból.
A fronton állomásozó katonáknak viszont sok alkalommal énekelt, és ezek a fellépések meghozták neki a következő boldogság bonbont. Megismerkedett Bakonyi Jánossal, de a kapcsolat hamar megszakadt, hiszen a világégés nem kedvezett a tartós érzelmeknek. A férfi azonban nem adta fel, és a háború végén megkereste a színésznőt. Élete végéig vele maradt, bár ez a kapcsolat nem volt maradéktalanul boldog. Kiss Manyi egész életében a beteljesületlen szerelme, Károlyi István után ácsingózott. Bakonyi különben is elszórta az összes pénzüket, ami hatalmas szorongást keltett a színésznőben.
Ő volt a legnagyobb bohóc azokban az években, a legszemtelenebb komika, aki nem sajnálta feláldozni nőiességét a színpadon csak azért, hogy mosolyt csaljon az arcokra. A filmeken mindig egy életvidám, bolondos nőt láthattunk, aki jobban szerette az életet bárminél. Képes volt saját magát kifigurázni, a derű és a remény színésznője maradt élete végéig.
Ugye emlékszik még a kedves olvasó a Mici néni két életére, A napfény a jégenre, a Katyira (még Tolnay Klári mellett se törpült el!), vagy a Házasságból elégségesre? Majdnem 100 film maradt utána.
1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művész címmel tüntették ki.
Tudott hallgatni és szenvedni, miközben mosolygott. Talán akkor is, amikor Halál érte jött. Színésztársai csak az utolsó napokban értesültek végzetes betegségéről.
Pályafutásának négy és fél évtizede alatt mindig dolgozott, napjait a színház, a rádió, a filmgyár és később a televízió között osztotta meg. Felkérést sohasem utasított vissza, szerepet nem mondott le, a legfárasztóbb forgatásokat és próbákat is szó nélkül vállalta. Minden szerepében kiválót, emlékezeteset alakított, még akkor is, ha nem szerette azt. Ereje azonban fogyott, egyre fáradtabb lett, de orvosról, kivizsgálásról hallani sem akart. Amikor az utolsó pillanatban mégiscsak kórházba került, már ő maga is tudta, hogy elkésett.
Három héttel hatvanadik születésnapja után, 1971. március 29-én halt meg Budapesten.
Kép forrása: Pinterest
