Ma Budapesten, különösen ősszel, az egyik legszebb, legszínesebb hely a Kerepesi temető, mai nevén Fiumei úti sírkert.
Ez a sírkert azon prózai okokból létesült, hogy Pest városának temetői kezdtek megtelni, bár a 19. században még jóval kisebb volt a város. Mégis igény mutatkozott egy újabbra, és a mostani, akkor még nem különösebben jó helynek tartott pesti részen létesítettek is egyet. Kezdetben nem volt nagy lelkesedés az új temetkezési helyért.
Az 1847 júliusában megnyílt Kerepesi úti temetőben a szakirodalom szerint már az első időkben elkezdődtek a temetések, de elsősorban görögkeletiek temetkeztek ide. De a temető általános használatba vételére várni kellett két esztendőt. Ez 1849. április 1-én, Virágvasárnap történt meg. Ennek oka a kolerajárvány volt. Még ugyanebben a hónapban történelmi esemény zajlott a temetőben: az isaszegi csatában megsebesült és a pesti Rókus Kórházban elhunyt tizenegy honvédet temették el itt. Kis idő elteltével fallal vették körül, és elkezdték fákkal díszíteni, aminek következményeként ma úgy néz ki, mint egy csodálatos park, ahol jól esik megpihenni és elmélázni az idő múlásán és az emberi halandóságán.
Az 1867-es kiegyezés után a temető számára is új korszak kezdődött. Ennek első látványos emléke gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Schickedanz Albert tervei alapján 1874-re elkészült mauzóleuma. Ezt követte az 1884–1887 között Gerster Kálmán tervei alapján épült Deák-mauzóleum, majd az 1903 és 1909 között épült, szintén Gerster tervezte Kossuth-mauzóleum, amelyek a temető egyedülálló kegyeleti helyszínei. Időnként a kriptákat megnyitják, és be lehet sétálni, hogy lerójuk kegyeletünket hazánk nagyjai előtt.
1885-ben dísztemetővé nyilvánították, ami azt jelenti, hogy legfőképp nemzetünk nagyjai kaptak itt végső nyughelyet. A költők közül meg kell említeni a Szózat íróját, Vörösmarty Mihályt, akinek temetése szinte az egész várost megmozgatta, de ugyanígy Ady Endréé is. Itt nyugszik Arany János is. Síremlékét nemrégiben újították fel, a Petőfi család Szendrey Júliával, de József Attila, Radnóti Miklós és Jókai Mór is. Ha a színészekre gondolunk, nem hagyhatjuk ki a régi magyar filmek nagy kedvenceit, Csortos Gyulát, Törzs Jenőt vagy Gombaszögi Ellát sem, de a sírkertben pihennek jelentős festőink közül is jó néhányan: Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, valamint Csók István.
Szinte lehetetlen felsorolni, hányan alusszák itt örök álmukat árnyas fák és csodálatos műemlékek, angyalszobrok árnyékában. A temető kocsival és biciklivel is bejárható, és rendszeresen szerveznek sétákat is ezen a hatalmas területen, amelyek segíthetnek közelebb hozni hozzánk a múltat, talán jobban elfogadni az elmúlást, és megtalálni helyünket az élők világában. Aki el tud merülni a csendben és képes figyelni a levelek hullását, hallgatni a perlekedő varjakat, meglehet, hogy egy időre nyugalmat talál az élők között is.
A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük még, hogy itt van eltemetve Antall József, Kádár János, Andy Vajna és Ady múzsája, Brüll Adél is, de rajtuk kívül Blaha Lujza, Laborfalvi Róza és Radnóti felesége, Gyarmati Fanni is.
Az 1990-es évektől újra bárki sírhelyet vásárolhat nemzetünk nagyjainak nyugvóhelye közelében.
Kép forrás: Pinterest
