Gyűlölöm ezt a mondatot. Mintha azt mondanám, hülye és semmitmondó vagyok. Hogy lennék már egyszerű, hiszen a világon senki és semmi nem az. A nők meg semmiképp.
Egy nő úgy nő fel, hogy millió dolgot próbálnak belesulykolni. A sztereotípiák erősek és kíméletlenek. Azt akarják elhitetni, hogy csak babákkal játszhat egy kislány, nem lehet rövid haja, és hagynia kell, hogy egy fiú megcibálja a loboncát, mert az a tetszés jele. Elmondják neki milliószor, hogy a létező összes szőke királyfi rá vár, és ő is várjon nyugton a fenekén, mert eljön érte.
Az iskolában legyen kedves és udvarias, a tolakodás és az erőfitogtatás nem az ő dolga. Maradjon meg a babáinál és eszébe ne jusson legózni, mert jaj istenem, netán fiúsnak fogják látni. Fára se másszon, a fiúk se mernek manapság, és botokkal se szaladgáljon, mert az nem illik rózsaszín tüllszoknyájához. Kamaszkorban azonban mindez visszaüt, és eljön a kitárulkozás ideje, amikor a lányok vadabbak és nagyszájúbbak lesznek, mint a srácok, akiket eddig nem nyomtak el. A környezet azt mondogatja, tisztelet a kivételnek, hogy tanulj csak édesem, de ne feledd, neked az a fő feladatod, hogy gyerekeket szülj és egyben tartsd a családot! A karrier az karrier, de hát tudod, arra ott lesz a férjed, aki majd eltart, míg te hazaviszed a zsebpénzt, amit fizetésnek hívnak.
Akármit csinálsz, megszólnak, mert ha túl jó vagy valamiben, akkor nem az eszed dominált, biztosan a külsőddel érted el, netán lefeküdtél fűvel-fával, és a te testi próbálkozásaid különben is szégyenteljesek, bezzeg a fiúknak kell az ilyen tapasztalat. Minden munkahelyen beskatulyáznak, ha fiatal vagy, akkor a szülni fogsz vagy már szültél feliratot ragasztják a hátadra, és azt lesik, mikor lépsz le már megint, de senki nem veszi észre, hogy férfitársaid gyakrabban váltogatják a munkahelyeiket, mint mások az alsónadrágot. Ha szóvá teszed és kikéred magadnak, hogy női mivoltod miatt másképp jutalmazzanak, akkor feminista vagy, törtető és szánalmas karrierista, akinek a gyereke veszekszik az iskolában, nincs meg a felszerelése, házija, mert te nem figyelsz rá. Ha gond van vele, azonmód rád sütik, hogy elhanyagolod. Még mindig a te dolgod a háztartás, a gyereknevelés, és isten áldja meg azt a fiatal nemzedéket, amelyik most tör fel, és rájött, hogy nem ördöngösség segíteni odahaza.
Ha főzni kell, a te dolgod, senki nem ájul el a borsólevesedtől, de a párod halászleve évente egyszer világbajnok. Tested változásait kezeld lazán, és ne ess kétségbe, ha nem vagy már harmincas, hát ez a világ rendje, ahogy az is, ha a társad fiatalabb után koslat. Tedd meg te is, csak vedd észre, hogy nevetséges az öreg nő – fiatal répa kombináció. Sose leszel olyan menő, mint a szomszéd Béla, aki húsz évvel fiatalabb mostohát szerzett a gyerekei mellé, pedig nem is gazdag.
Egyszerű nő vagy? Ugyan! Mindenben bizonyítanod kell. A frontvonal adott és te a csataterek között futkározol, mert mindig lesz valaki a szűkebb környezetben, aki megszól, mert vágysz a csendre, vagy túl gyakran lepasszolod a gyerekeket a nagyszülőkhöz, hogy elmehess bulizni, vagy nem szépen teregetsz, vacakul sütsz, és a gyerekeid neveletlenek. Férjednek senki nem mondja, hogy Petike mocskosul beszél, vagy tíz órán át gépezik és zombifeje van, hiszen ő fontos ember és többet is keres. Lásd a kocsitokat a ház előtt, ami persze nem a te fizetésedből van.
Ahogy múlik az idő, azt látod, hogy neked nem jut sok dicséret, mert bármit teszel, természetes, azért vagy nő, hogy terhes legyél, szülj, mosolyogj és viseld el, ha bántanak. Jó, sírhatsz néha. A szüleidről, a férjed szüleiről való gondoskodás is kizárólag a te dolgod, mert szegény párod nem bírja a kórházi szagokat, nem ér rá minden nap berohangálni, és pelenkát cserélni se szeretne, elvégre te vagy a nő, mennyivel ügyesebben megteszed. Ő csak belefárad a rosszba.
Nem, soha nem vagy egyszerű nő. Mindig több vagy, mint amennyit mutatsz vagy mutatni mersz. Ezt ne feledd! Minden mondatod, cselekedeted tanít, ad, és rajtad keresztül tanulják meg a gyerekeid a gyengédséget, az érzelmek kimutatását, a határozottságot és az erőt. Még véletlenül se játsszd meg magad, úgyis ismernek.
Ha kiborulsz, kevesen fogják jogosnak gondolni, mert ugyan miben fáradtál el, ha csak otthon vagy és különben is minden, ami érzelmekkel függ össze, legyen az bánat vagy öröm, szeszély és hiszti. Kimondani és kimutatni, ami fáj, nem előnyös, mert zavarba hozod a férfit, aki a családért küzd. Te nem, te csak otthon vagy, és teszed, ami a feladatod, míg ő megváltja a világot.
Te, a nő, csodálatos vagy! Nem mondja senki, hisz gyűrött az arcod, nincs időd hajat mosni, nem vagy 45 kg és a sminked is elcsúszott már reggel tízkor. De olyasmit tudsz, amit nem vesznek észre, csak, ha már nincs jelen: szeretni, adni és önzetlenül segíteni bárkinek.
Ha elfáradsz, ne szégyelld! Állj meg, hagyd a mosatlant, a kupit ahogy van, és lesd mosolyogva, mennyire kiakad a gyereked, hogy üres a hűtő, nem főztél és senki nem figyelt a tornazsákjára, ami mellesleg az ő dolga lett volna.
Nő vagy és maradj is az! Cselédet meg vegyen fel a család, ahogy takarítót, szakácsot, kertészt, szolgálót, pszichológust, tanárt, szociális munkást, vasalónőt és ha mindez megvan, akkor mehetsz a szoliba, műkörmöshöz és edzésre, hogy olyan legyél, amilyenek a plakátlányok retusálva vagy az MI által kreálva. Hogy minderre nincs keret? Dehogy nincs! Úgy hívják elismerés, dicséret, kedvesség, ajándék és jó szó! Mindig, minden nap és nemcsak sátoros ünnepek idején.
Kép forrása: Pinterest
