Kedves Ninám!
Hosszú ideje nem voltam képes írni neked. Nem tudom, mit mondjak. Akkora csalódást okoztál, amekkorát talán soha. Most biztosan jó anyaként el kellene fogadnom, hogy gonosz voltál, hogy beszólogattál, hogy mindenbe belekötöttél.
Nem értelek téged, mert ahhoz képest, hogy fiatal vagy, tele vagy keserűséggel. Tagadod a jót, a szerelmet, és szúrtál-döftél mindenkit, akit értél, pedig szeretettel fogadtunk. Oly módon beszéltél a kedvesemmel, ahogyan senki nem mert volna, és ezt nem lehetett a hormonokra fogni. Utolsó pillanatban jöttem rá, hogy valószínűleg szakítottatok, csak nem akarod elmondani. Ez viszont nem ment fel a helyes viselkedés alól. Az meg, hogy még a főztömbe is belekötöttél, csak hab a tortán.
Neked mindenki és minden rossz a világon, így most nem tudok mit kezdeni veled. Hagyom, hogy őrlődj, és rágyere, hogy a világ nem lesz jobb azáltal, hogy gyűlölködsz. Tudod, döbbenten hallgattalak, de álmomban se gondoltam volna, hogy minden, amit állítottál eddig hazugság. Nem vársz babát, csak azt hitted. Nem is csináltál tesztet, arról se mondtál igazat. És most vissza se mész, hanem közlöd, hogy haza akarsz költözni, mert nincs hová menned. Átmenetileg nem bánom, de ez az egész olyan, mint egy Zs kategóriás film. Két hónapot adok neked, hogy találj munkát, albérletet, és ezalatt rá kell jönnöd, ki vagy és mit akarsz. Én nem akarom hallgatni a bántásaid, ezért erre az időszakra elköltözöm és megpróbálok szeretetben élni. Ha gondolod, keresünk neked szakembert, mert nagyobb a baj, mint vártam.
És én még azt hittem, hogy azzal, hogy felneveltelek, rendben is van minden. Nina, sajnálom, de a saját lábadra kell állnod. Nem segíthet egy szerelem se, ha magadon nem segítesz. Én se pesztrálhatlak örökké, pláne, ha hazudsz is a világnak, önmagadnak és nekem is.
Ezt a mailt még elküldöm, és kérlek, szólj, ha tettél róla, hogy megoldd a gondjaid.
Ha azt gondolod, haragszom, tévedsz. Nem, most vagyok a legjobb anyád, amióta ismerlek. Eddig alaposan elkényeztettelek, ideje visszaváltoznod királylányból földi lánnyá.
Sajnálom, hogy pár hete még nem láttam, hogy ekkora a gond, viszont kénytelen vagyok magadra hagyni téged, mert ha nem teszem, sose jössz rá, hogy a világ nem körülötted forog.
Holnap költözhetsz is. Ölellek!
Anyád, aki most újra a nő lesz, aki születésed előtt létezett, csak épp korosabb kiadásban lép újra színre.
Vége
