„Szép kis gyerekes hivatás a színészet: úgy teszel, mintha valaki más lennél, s közben eladod saját magad”
Katharine Hepburn 1907. május 12-én született Hartfordban. Már kisgyerekként sem volt átlagos, szerette magára felhívni a figyelmet. Mivel ez lányként kevéssé adatott meg neki, ezért elhatározta, hogy Jimmynek hívatja magát, mert úgy vélte, a fiúknak több szabadság jár. Fiúsan rövid frizurát hordott, ami abban a korban botrányszámba ment. Családi öröksége nem kevés teherrel ruházta fel: anyai nagyapja, édesapja testvére és a saját bátyja, Tom is öngyilkosságot követett el. A tizenéves kislányt annyira megviselte, hogy szeretett fiútestvérét – aki állítólag véletlenül akasztotta fel magát – holtan találta, hogy utána éveken át Tom születési dátumát használta a sajátjaként.
Gyűlölt önmagáról beszélni a későbbiek során is, ha csak lehetett, elmenekült a sajtó elől, nem beszélve a rajongóiról, akikkel nem szívesen érintkezett. Emiatt arrogánsnak tartották.
Pályafutása nem indult könnyen és viselkedése, fura humora és alkalmazkodásra képtelensége miatt több hullámvölgy se kerülte el. Mégis ő az a színésznő, aki a történelem során négy Oscar-díjat tudhat magáénak. Ezt a teljesítményt azóta sem tudta senki túlszárnyalni.
Sikerei a Broadway színpadán kezdődtek, de már harmadik filmjéért átvehette a mindenki által áhított szobrocskát 1933-ban. Sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult a magyar származású George Cukor is, aki felkarolta. A Búcsú a szerelemtől c. filmje meghozta az áttörést és az elismerést. Cukor kiváló rendező volt, és volt érzeke ahhoz, hogy észrevegye, kiben rejlik nagy lehetőség. Eredetileg úgy volt, hogy az Elfújta a szelet is ő rendezi, de Clark Gable nem volt hajlandó együtt dolgozni vele, mondván, homoszexuális rendezőtől nem fogad el instrukciókat.
Hepburnt és kor színésznőit azonban ez nem zavarta. Nem jelent meg a díjátadón, sem hasonló eseményeken később, egyszerűen közölte, hogy ezek nem illenek hozzá, nem az ő műfaja az ilyen felhajtás. Egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor barátjának, Lawrence Weingartennek kellett átadnia az Oscart, és akkor is pikírten megjegyezte:
„Élő bizonyíték vagyok arra, hogy az ember 41 évet is várhat arra, hogy önzetlen legyen.”
Huszonegy éves korában férjhez ment, de a házasság csak hat évig tartott. Nem volt túl jó véleménye a házasság intézményéről, bár volt férjével a válás után is jó kapcsolatot ápolt. Ez a férj pedig nem volt más, mint az a Howard Hughes, akinek életéről később Aviátor címmel sikeres filmet forgattak.
Hepburnt természetesen nem kerülte el a szerelem.
„Gyakran elgondolkodom azon, hogy vajon a férfiak és a nők valóban illenek-e egymáshoz. Talán egymás szomszédjában kellene élniük, és csak időnként meglátogatni a másikat.”- mondta egyszer, de 1942-ben ez megváltozott. Az év asszonya című film forgatásán megismerte Spencer Tracyt.
Tracy nős volt, sose vált el, de szerelmükről mindenki tudott. A színésznő nem követelte a házasságot, és bár tagadta, környezete állította, hogy elmúlhatatlan szerelemmel szerette élete végéig. Sose mutatkoztak együtt. Elfogadta, hogy a katolikus és hívő színész nem hagyta magára a gyermekbénulással és siketséggel élő fiát, aki örökös hálával gondolt emiatt édesapjára a későbbiekben is. Feleségétől már 1923 óta külön élt.
Amikor élete nagy Ő-je a hatvanas években betegeskedni kezdett, a színésznő felhagyott a karrierjével, hogy ápolhassa. Akkor is mellette volt, amikor szívrohamot kapott az éjszaka közepén. Temetésére Tracy családja iránti tiszteletből nem ment el. Közös filmjeik sorában az utolsó a Találd ki, ki jön ma vacsorára (1967) szintén Oscar-díjat hozott neki, bár a férfi iránti gyásza és sokkja miatt képtelen volt utólag megnézni.
Az élet néha vadul tragikus, ebből én is kivettem a részem. De bármi történik is, meg kell őrizni egy kissé komikus hozzáállást. Nem szabad elfelejteni nevetni” – mondta 85 évesen. „Szerettem, és szerelmes is voltam. Nagy különbség” – nyilatkozta később.
44 filmet készített, és mindben ragyogó volt. Ő Hollywood egének soha el nem múló csillaga. A magas, 172 cm-es (ez valaha annak számított!), karcsú és nem mindennapi színésznő, aki olykor epés megjegyzéseivel kavarta fel az állóvizet, aki nagyon szeretett nadrágban járni, hideg zuhanyt venni és kerékpározni, 96 évesen hunyt el 2003-ban. Élete utolsó éveiben emlékezetkieséssel küzdött. Ekkor már csak a magány maradt számára.
Az Amerikai Filmintézet minden idők legnagyobb amerikai filmlegendájának választotta 1999-ben.
Kép forrása: Pinterest