Bebalzsamozott testekről régóta tudunk. Ma is sokan látogatják Moszkvában Lenin maradványait, amelyek úgy festenek, mintha megállt volna az idő felettük. Hasonlatos, bár romolhatatlannak nevezik Szent Bernadett tetemét is, amelyet egyesek szerint balzsamozásnak vetettek alá, bár 1919-ben és 1925-ben is orvosi vizsgálat nem ezt bizonyította. 1937-ben, szentté avatása előtt azonban azt állapították meg, hogy önmagától mumifikálódott.
Egészen más eset azonban a mexikói menyasszony életszerű mása egy ruhaboltban, akiről a helyi legenda azt állítja, hogy édesapja balzsamoztatta be, és állíttatta ki, mert nem tudta elfogadni lánya korai halálát. Történt egyszer, közel száz éve, hogy Chihuahua városában, Észak-Mexikóban egy fiatal lány épp az esküvőjére készült, amikor megcsípte egy fekete özvegy. A csípés következtében sajnos már nem érhette meg, hogy házasságra léphessen. Élete legszebb napja halála napja lett végül. Nem sokkal később azonban megjelent egy csodálatosan felöltöztetett menyasszonyruhás baba az egyik kirakatban, amely kísértetiesen hasonlított az elhunyt lányra. A próbaba, amely 1930 óta lázban tartja a világot, sokkal aprólékosabban ki van dolgozva, mint bármelyik másik, és talán ez táplálja annak hitét, hogy valódi emberi holttest bámul a nézelődőkre. Ruhája mindig különleges, gazdagon díszített, szempillája, szeme döbbenetesen életszerű, még visszér is van a lábán. Sokkal állítják, hogy követi őket a tekintetével, és ha megállnak megcsodálni, kellemetlen érzés fogja el őket. Hogy mindez remek üzleti fogás-e, nem tudni bizonyosan, mindenesetre elképesztő gondolat, hogy valódi, el nem temetett holttestet láthatnak a városkába látogatók. Nem könnyű elhinni, hogy az erős mexikói napon úgy meg tudott maradni, hogy nem változott. Más bebalzsamozott testeket is időnként „feljavítanak”.
Amikor a jelenlegi tulajdonost faggatják, nem ad egyenes választ. Nem érdeke, hogy lerombolja a mítoszt és fény derüljön a valóságra. A lány ruháját mindig úgy cserélik, hogy függöny takarásában legyen, és csak bizonyos személyek mehetnek a közelébe. A rejtély így tovább rejtély maradhat, ami az üzletnek se tesz rosszat.
Valljuk be, az emberek szeretnek hinni olyasmiben, ami nem valóságos, gondoljunk csak a nehezen bizonyítható Loch Ness-i szörny létezésére vagy a jetire. A vámpírok, óriások vagy a szellemek jelenléte a mai világban is örök kérdés marad. Mindenesetre La Pascialita valódi legendává nőtte ki magát, és az iránta való érdeklődés nem csappan a 21. században sem. A technika és az orvosi fejlettség mai szakaszában nem sok kellene ahhoz, hogy eldöntsük, valódi-e, de ha nem hinnénk olykor a mesékben, a csodákban és szemmel és füllel nem érzékelhető, mégis valósnak hitt dolgokban, akkor ez a világ is sokkal szürkébb hely lenne.
Így a gyönyörű menyasszony továbbra is borzongással töltheti el azokat, akik megkeresik, és titkait fürkészik. Pascuala Esparza élethű mása (vagy épp ő maga?) visszaköszön a ruhabolti kirakat mögül megőrizve egy lány halhatatlanságát, amelyet csodás ruhái is fokoznak még.
