Claude Monet 1840. május 14-én született Párizsban. Édesanyja énekesnő volt.
1845-ben a család Le Havre-ba költözött. Édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, de Monet festő akart lenni így 1851 április 1-jén elkezdte a művészeti középiskolát Le Havre-ban. Először szénrajzaival lett ismert, amiket tíz vagy húsz frankért adott el. Jacques-Francois Ochard-tól, aki maga David tanítványa volt, tőle vette első leckéit. Normandia partjainál 1856–1857-körül találkozott Eugéne Boudinnel, aki mentora lett, tanítva őt az olajfesték használatára és a plein air technikára.
16 éves korában, anyja halála után, Párizsba költözött gyermektelen nagynénjéhez, Marie-Jeanne Lecadre-hoz. A Louvre-ba látogatva, gyakran látta, hogy egyes festők régi nagy mesterektől másolnak, így maga is bevitte eszközeit és másolni kezdett. Párizsi évei alatt több festővel is megismerkedett, köztük Édouard Manet-val és Pissaroval is
1861-ben sorkatonai szolgálatot kezdett Algériában, de hamarosan hastífuszt kapott, és ezután nagynénje kifizette a katonai szolgálat alóli mentesítés magas összegét. 1862-től Charles Gleyre tanítványa lett Párizsban, ahol találkozott Renoir-ral, Frédéric Bazille-jal és Alfred Sisley-vel. Közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté. Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille vagy A zöldruhás nő (La femme a la robe verte) címeken ismert festménye hozta meg 1866-ban. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Salon is elfogadta kiállításra. Modellje Camille Doncieux, későbbi felesége volt. 1868-ban megszületett fiuk, Jean.
Monet 1868-ban anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot kísérelt meg: a Szajnába vetette magát, de kimentették. A porosz-francia háború kitörése után, 1870 szeptemberében Angliába menekült.
Monet londoni tartózkodása során főleg John Constable és William Turner műveit tanulmányozta, akiknek tájképei nagy hatással voltak saját újításaira a színek alkalmazásában. 1871 tavaszán megpróbálta bemutatni néhány festményét a Királyi Akadémia kiállításán, de képeit nem fogadták el
Impresszió, a felkelő nap (1872). A festmény később az impresszionizmus névadója lett.
1872-ben festette a Impresszió, a felkelő nap című képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban.
Monet még 1870-ben feleségül vette Camille Doncieux-t, aki 1876-tól tüdőbajban szenvedett. 1878-ban, második gyermekük, Michel születése után Vétheuilbe, támogatójuk, Ernest Hoschede gazdag áruháztulajdonos és művészetpártoló házába költöztek.
Monet felesége 1879-ben meghalt. Alice – Hoschede felesége – Monet-val maradt, és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke mellett. 1883 áprilisában Vernonba, majd Givernybe költöztek, ahol Monet egy nagy kertet épített, és azután ott festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hez.
1926. december 5-én halt meg Giverny-ben. Háza és kertje ma kimagasló turista látványosság. Csodás élmény elmerülni nemcsak a kert varázsában, de a szobák vibráló sokszínűségében. (Forrás: Wikipédia)
Munkásságát ismerve talán valamivel könnyebb elmerülni az immerzív kiállítás ránk ömlő élményeiben, de aki csak úgy megy oda, hogy abban a pillanatban akar találkozni a festő lelkivilágnak egy darabkájával, nem fog csalódni. A tökéletes, bár kevés díszlet, azonnal visszaviszi a 19. és 20. század fordulójára, és ha azt lesi, vajon hol lép festményei mögé Monet, megtalálhatja képzeletben egy-egy karosszékben pihenve, vagy az ominózus hídon állva, amint azt lesi, hogyan változik a kert évszakról évszakra. A Giverny-ben található varázslatos parkot, amit kertnek nevezni talán egyszerűsítés lenne, Monet élete fő művének tartotta, és még arra is vett fel alkalmazottat, amikor már telt neki rá, hogy a tóba hulló leveleket kihalássza. A kiállítás jelentős részében mi is részese lehetünk a csodának, és aki fényképezésre vágyik, bátran végigsétálhat a hídon és gyönyörködhet a színpompás virágokban.
A nagyterem, ami Van Gogh esetében is elragadó volt, most sem okoz csalódást. A könnyű, nyárt idéző kempingszékeken, bár az előző kiállításról maradtak, beléphetünk Monet festményeibe. Jól esik megállni, megpihenni, hallgatni a zenét, és nézni, ahogy a négy falról elénk tárul egy megálmodott valóság. Hétköznap nincs óriási tömeg, és ha nem beszélnek folyamatosan a szomszéd nyugágyakon, akkor valódi időutazás részeseivé válhatunk.
Figyelem! Kifelé menet, a gyönyörű tavirózsákkal díszített tárgyak ellenállhatatlan vágyat keltenek a látogatóban, és úgy érzi, egy darabot, legyen az bögre, táska vagy épp mágnes, okvetlenül haza kell vinnie.
Jó szórakozást kívánok mindenkinek!
MONET BUDAPEST KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE: BOK Sportcsarnok
1146 Budapest, Dózsa György út 1. (VII/a kapu)
Kép forrása: Pinterest
