A férj
Ciprus jó hely. A tenger gyönyörű, a part még szebb. Szeretek itt, még akkor is, ha nem önszántamból jöttem ide. Hazudok, persze én döntöttem így, de akkor is. Zsóka nem az, akinek eddig ismertem. A gyerekeim anyja, de nem több már. Vagy mégis? Én magam sem tudom, mit akarok kezdeni az életemmel. Ha arra gondolok, hogy visszamegyek a városba, fizikailag rosszul leszek. Még itt is futok, edzek, és egyre kevésbé félek az öregségtől és a haláltól. Annyit biztosan tudok, hogy már a fodrászat se érdekel, ahogy semmi, ami eddig fontos volt.
Három teljes napig nem vettem észre, hogy a nejem eltűnt. Eleinte azt gondoltam, elkerüljük egymást, mert azt a nyikhaj srácot se láttam sehol, így biztos voltam benne, hogy vele hetyeg valahol. Negyedik nap azonban a medence mellett egy másik nővel bájolgott. Legszívesebben megcsaptam volna, mert nincs annál szánalmasabb, mintha azzal aláz meg valakit, hogy a szeme láttára kezd ki mással. Én is gondosan ügyeltem arra, hogy még véletlenül se találkozzunk össze Zsókával. Mármint én és Juditka. Nagyon csinos, ez egyszerűen tagadhatatlan. Vonz, mint a mágnes. A szexre is kapható, nem szemérmes. Mi lenne más egy férfi álma? Nem akar tartós kapcsolatot, nem is akarhat, hiszen esze ágában sincs visszaköltözni Magyarországra. Mondhatnám, hogy ez a tökéletes helyzet, mégse vagyok maradéktalanul boldog.
Nyugtalanul jártam-keltem a szállodában és a környéken, éjjel rosszul aludtam, mire kiderült, hogy kár mindenért, a feleségem hazament. Ezt az a nyomorult srác mondta, akit elkaptam a negyedik nap reggelén. Az arcomba vigyorgott, és bevallotta, hogy lepasszolta őt, majd elhúzott. Nem fogtam fel. Hát nem a megcsalásban érdekelt? Nem kalandozik és szórakozik, hiszen annyira más lett? Kezdtem némi tiszteletet érezni iránta.
Ezen az ominózus délutánon olyasmi történt, amire nem számítottam. Nem is sejtettem, hogy a szálloda meghirdetett szépségversenyéhez közöm lesz órákon belül. Az egyik fodrász megbetegedett, és a nejem „udvarlója” tudta rólam, hogy értek a női hajhoz, ezért megkerestek a szállodából. Felajánlották, hogy ha elvállalom a munkát, kapok három ajándék éjszakát. Elnevettem magam, mert úgy látszik, a sors utánam küldi a lehetőségeket még akkor is, ha menekülnék előlük. Kérettem magam, végül, hogy ne húzzam az időt, öt éjszakában egyeztünk ki teljes ellátással. És jöttek a nők. Egyik szebb volt, mint a másik. Fiatal, öreg, gazdag és még gazdagabb. Elképesztően élveztem azt a délután. Kézzel-lábbal magyarázták el, mit is szeretnének, vagy megmutatták a telefonjukon. Apám, csodák kerültek ki a kezem közül! Nem győztem fogadni a dicséreteket és a hálás tekintetek sorát. A borravalóm több lett, mint otthon az egész havi bevételem. Ez szíven ütött, de tetszett. Időm se volt a magánéletemen rágódni, és bár láttam, hogy a gyerekeim időnként hívogatnak, későbbre halasztottam a velük való beszélgetést. Ha gond lett volna otthon, írnak üzenetet is. Gondolom legfőképpen szidni akartak az anyjuk miatt, arra meg nem voltam vevő.
Juditka is benevezett, hogy is maradhatott volna ki egy ilyen szép nő! Szőke melírcsíkokat húztam a hajába, átalakítottam a formáját, és finom hullámokat sütöttem bele. Filmsztár lett a javából, és akkor még nem is sejtettem, hogy milyen bombázó arany estélyiben! Barna bőre ragyogott valami portól, és úgy nézett ki, mint aki tényleg a vörös szőnyegre készül. Este kilencre piszkosul elfáradtam, de elégedett voltam. A másik fodrász megköszönte a munkám és gratulált. Alig vártam, hogy átöltözhessek és beüljek a vendégek közé. Vagy harmincan vonultak fel, nem volt fürdőruhás verseny, csak csinos ruhás. Élveztem minden percét. Néztem a lányokat, asszonyokat és megértettem, nélkülük én létezni nem fogok. Szükségem van a bájos mosolyukra, a puha kedvességükre. Gyűlöljön és vessen meg ezért bárki, de én tudtam, hogy a felismerés megváltoztatja az életem. Judit, bár szép volt, nem került az első három közé, de benne volt a második körben, ahol csak tízen maradtak. Így is nagyon büszke volt magára és fikázta a fiatal lányokat.
– Most mondd meg! Hát igazság ez? Összeereszteni egy harmincassal?! Vagy az is lehet, hogy nincs is annyi! Milyen marhaság ez az egész…De ugye szerinted nyerhettem volna, ha nincsenek ott?
Vadul bólogattam, és hozattam neki egy színes-szagos koktélt, hogy lehiggadjon. Mennyire más volt, mint a feleségem, aki megsértődve hazautazott! Ide is szökött, meg haza is. Nevetséges.
Másnap reggel újra megkeresett a szálloda menedzsere és fordító segítségével felajánlott nekem egy egyéves szerződést a szállodában. Azzal nyugtatott, hogy lesz pénzem bőven, és el se tudom költeni, ha most igent mondok. Kértem némi gondolkodási időt, pedig tudtam, mit fogok válaszolni. Haragosan annyit mondott, hogy egy hetem van arra, hogy munkába álljak, és ne higgyem, hogy várnak rám. Nem hittem. Tudtam.
Az uszoda szélén ott parádéztak a nők az általam készített kontyokkal, így csak kimutattam az ablakon, és utána magamra böktem. Értette, mit akarok mondani…Diadalittas fejjel jöttem ki aprócska irodájából, és már készen állt fejemben a terv. Cipruson jöttem rá, hogy ki vagyok, és mit szeretnék ezután csinálni. A tükörből egy jóvágású pasas nézett vissza rám, aki szabad és független életre vágyott. Ezt megmondtam a gyerekeimnek is pár órával később, mire elküldtek a fenébe. Juditka azonban kárpótolt a reakciójukért.
Folytatjuk…
Kép forrása: Pinterest
