Abban a világban, ahol a legtöbben álmatlanságban szenvednek, kicsit műbalhénak tűnik, ha valaki arról panaszkodik, hogy ő túlaludta magát, és most ennek a következményeitől szenved. Pedig a probléma igenis létezik!
A túlalvás, azaz a hiperszomnia is a test és lélek nem megfelelő működésére utalhat: olyan mentális betegségek jele lehet, mint például a depresszió. Okozhat szívműködés-zavarokat, diabéteszt, emésztési zavarokat, és akár memóriazavarokat. Hatással van a munkára, a kapcsolatokra, és a hangulatra is.
Jó, jó, de mit jelent az, hogy valaki túl sokat alszik?
A tanácsolt 7-8 óránál sokkal többet alvással töltők esélyes, hogy hiperszomniában szenvednek. Az is beszédes jel, ha valaki képtelen reggel kikelni az ágyból és elkezdeni a napot (nem, nem, a kamaszok nem tartoznak ide, ne aggódj!). A koncentrációs problémák, vagy az egész napos ingatag figyelem is a túlalvásra utal.
Mi nem számít túlalvásnak?
Mivel az alvásigény egyedi, ezért mindenkinek tudnia kell, hogy mi az az alvásmennyiség, amellyel képes normálisan végigvinni egy napot, hetet, hónapot. A korunk, az egészségi állapotunk, az aktivitási szintünk (tehát, ha például aktívan sportolunk) és a genetika is nagyban befolyásolja, hogy hány óra alvásra van szükségünk. Túlalvásra akkor gyanakodhatunk, ha az egyéni alvásmennyiségünknél sokkal többet töltünk ágyban – nem csak párszor, hanem hosszabb időn át.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A túlalvást komolyan kell venni, így tehát akár már egy hónapnyi túlalvás esetén is érdemes segítséget kérni. Jó tudni, hogy több nyugtató, gyógyszer, stressz, alkohol vagy kábítószer használat is okozhat hiperszomniát, így ezeket az okokat is mindenképpen fel kell tárni az orvos előtt, hogy hatékonyan segíthessen a problémánkon.
