Jöjjön az utolsó nap:
A bosnyák főváros Szarajevó. Neve mindenkinek egyet jelent Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége meggyilkolásának helyszínével. Nem szokványos itt semmi, és kicsit se emlékeztet a többi puccos fővárosra Európában. Nagyrésze újjáépült, de jól egybe olvad a török korabeli építészet a minaretekkel és mecsetekkel a Monarchia korabeli fellendüléssel. Itt található a Balkán-félsziget legnagyobb és legértékesebb mecsete, a Gázi Huszrev bég-dzsámi is.
„Az 1531-ben épült dzsámit egyenesen az Oszmán Birodalom főépítésze, a perzsa származású Adžem Esir Ali tervezte. Nevét Gázi Huszrevről, Bosznia egykori kormányzójáról kapta, akinek két évtizeden keresztül tartó uralkodása alatt (1521-1541) Szarajevó a Balkán legjelentősebb gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát. A mecset fennállása során többször leégett, legutóbb 2002-ben újították fel az 1775-ös állapotának megfelelően. Belső falain figyeljük meg a falakat díszítő növényi és geometriai motívumokat, valamint a Koránból vett kalligrafikus idézeteket.A dzsámitól balra két mauzóleum, törökül türbe áll, a nyolcszög alaprajzú, nagyobbik Gázi Huszrev bégé, míg a hatszögletű, kisebbik az alvezéréé, Murat bégé. A dzsámi oldalához egy 45 méter magas minaret illeszkedik, ahonnan naponta öt alkalommal hívja imára a híveket a müezzin. Idilli hangulatú az udvar közepén álló, díszes fatető alá rejtett kút is.” Helyi idegenvezetőnk lelkes, filmsztár kinézetű, és végig mosolyog. Természetesen kendővel takarjuk el a fejünket, és a cipőt mindenkinek a bejárat előtt kell hagyni, hogy utána kellemesen sétálhasson a pazar, vörös szőnyegen, amely vastag és süppedős.
Alapos tájékoztatója után a bazár felé vesszük utunkat.
A Baščaršija negyed a több mint 400 éves török uralom öröksége, keskeny utcáiban, apró üzleteiben, kávézóiban reggeltől késő estig pezseg az élet. A városrész a Ferhadija utca végén kezdődik, a lábunk alatt egy iránytű jelzi a nyugati és keleti világ éles határát. Ennek közelében áll az 1540-ben épült Gázi Huszrev bég-bazár, vagy más néven a „nagybazár”, amelynek 109 méter hosszú árkádos folyosóján csinos ékszereket és aprólékos ötvösmunkákat árusító üzletek sorakoznak. Hadd ne mondjam, hogy minden van, amit az ember elképzel, és minden persze „eredeti”. Ennyi másolt és felcímkézett holmival egy helyen ritkán találkozik az ember, de nem érdemes kötekedni, különben is hol máshol lehetne (eredeti) Louis Vuitton napszemüveget kapni 10 euróért?
A sokszínű, kavargó tömeg egy pillanat alatt elvarázsolja a látogatót, nem beszélve a várost körülölelő hegyek látványáról. Szarajevó azonban nem egyenlő a múlttal. A város sokat szenvedett a délszláv háborúban. Miután kezdetben a Jugoszláv Néphadsereg, később a Bosznia-hercegovinai Szerb Hadsereg vette át a támadó hadműveletet. Az ostrom háromszor tovább tartott, mint a sztálingrádi csata, több mint egy évvel tovább, mint Leningrád ostroma egyben ez volt a leghosszabb fővárosi ostrom a modern hadviselés történetében.
Az ostrom során(1992-1996) összesen 13 952 ember, köztük 5434 civil vesztette életét. Az ARBiH soraiból 6137 katona halt meg, míg a boszniai szerb katonai áldozatok száma 2241 volt. Az 1991-es népszámlálás alapján az ostrom előtt a városban és környékén összesen 525 980 lakos élt. Egyes becslések szerint a város teljes lakossága az ostrom előtt 435 000 volt. A becslések szerint Szarajevó lakossága az ostrom után 300 000 és 380 000 között mozgott. A város lakossága az ostrom bizonyos szakaszaiban akár hat hónapig is kibírta gáz-, áram- és vízellátás nélkül.
„A szerb katonai, rendőri és félkatonai erők városokat és falvakat támadtak meg, majd – időnként a helyi szerb lakosok segítségével – alkalmazni kezdték a hamarosan szokásos gyakorlattá váló eljárást: a bosnyákok házait és lakásait szisztematikusan feldúlták vagy felégették; a civileket összeszedték, néhányukat megverték vagy megölték; a férfiakat elválasztották a nőktől. Sok férfit erőszakkal fogolytáborokba szállítottak. A nőket borzalmas higiéniai körülmények között tartották fogva, és számos súlyos bántalmazást szenvedtek el. Sokakat többször is megerőszakoltak. A túlélők azt vallották, hogy a szerb katonák és rendőrök felkeresik a fogolytáborokat, kiválasztanak egy vagy több nőt, majd kiviszik és megerőszakolják őket. Ez történt a városban is, és ennek hatása és következményei mellett nem mehetünk el szótlanul.” Sok helyen Szarajevó utcáin láthatunk ma is olyan nyomokat, amelyeket Szarajevó rózsáinak hívnak. Azokat a vörös színű gyantával kitöltött útburkolati sérüléseket nevezik így, amiket a boszniai háborúban aknavetőgránátok okoztak a fővárosban. Az aknavetőgránátok robbanásakor egyedi, szinte virágszerű nyomot hagytak az aszfaltban.
Az UNICEF jelentése szerint a városban élő 65-80 ezer gyermek közül legalább 40%-ra közvetlenül lőttek már rá orvlövészek; 51% látott már valakit meghalni; 39%-uk látta egy vagy több családtagját meghalni; 19%-uk volt szemtanúja mészárlásnak; 48%-uk otthonában lakott valaki más; 73%-uknak megtámadták vagy ágyúzták az otthonát; és 89%-uk élt már földalatti menedékhelyen. Valószínű, hogy az ostrom alatt elszenvedett lelki trauma súlyosan megviseli majd ezeknek a gyerekeknek az életét az elkövetkező években. A sok áldozat és a háborús körülmények miatt Szarajevóban és környező területein ideiglenes temetők találhatók. A parkokat, sportpályákat és más szabad tereket temetőként hasznosították. Az egyik ilyen helyszín az 1984-es téli olimpiára épített sportkomplexum. Egy 1994-es jelentés megállapította, hogy „az ostrom a város lakosságának pszichéjére és jövőjére is komoly hatással volt. A boszniai kormány a szarajevóiak öngyilkossági arányának emelkedéséről, az abortuszok számának csaknem megduplázódásáról és a születések számának 50%-os visszaeséséről számolt be, azóta, mióta az ostrom elkezdődött.
Mindezeket tudva belegondolva, nem könnyű sétálgatni a békés utcákon. Különös város ez, különösen mély sebekkel. Testvér testvér ellen fordult, és kegyetlenebbül bánt vele, mint az idegen agresszor, amelytől a dicső Jugoszlávia úgy rettegett egykoron.
Elnézést azoktól, akik nem ilyesmit várta e naptól, de a szívszorító pusztítás és kegyetlenség mellett nem tudtam szótlanul elmenni és képtelen voltam nem írni róla.
Forrás: Wikipédia
Befejező rész következik…
Kép forrása: Pinterest
