„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.”
(Jules Verne)
120 évvel ezelőtt hunyt el Amiens-ben az irodalomtörténet egyik legismertebb írója, aki történeteivel elkápráztatta olvasóit. Jules Verne, vagy magyarosan Verne Gyula már 11 éves korában megszökött otthonról és hajósinasnak állt. Kalandvágya nem tarthatta otthon, de szülei annaál inkább.
Kevesen vannak szerte a bolygón, akik ne találkoztak volna könyvei szereplőivel, Nemo kapitánnyal, Sándor Mátyással vagy Sztrogoff Mihállyal. Manapság már nem beszélhetünk mérhetetlen népszerűségéről, mert az idő elhaladt felette, és a mai olvasók egyre ritkábban nyúlnak vissza hosszú leírásokkal tarkított regényeihez, amelyekben képzeletbeli tájra repíti az „utazásra kész olvasókat”. Egyes kutatók utánajártak és megszámolták, hány találmány vagy érdekes gép került ki az író fantáziájából, és ez 108-ra tehető. Ötleteiből hetven meg is valósult. Ezek között van a hangosfilm, a holdraszállás, az űrhajók, a televízió és még a gépfegyver is. Jules Verne ezzel egyidejűleg megjósolta a környezetszennyezést és az olajfoltos tengereket is.
1828. február 8-án született Nantes-ban. Apja ügyvéd volt, anyja pedig arisztokrata hölgy, akinek családjából a férfiak jórészt tengerésztisztnek álltak, köztük Jules legkedvesebb fivére, Paul is. Őt magát legjobban a fizika, a matematika és az irodalom érdekelte. Ehhez kapcsolódik szökése is, amely szerencsésen végződött, mert időben leszedték a hajóról, és egy alapos elfenekelés után megígértették vele, hogy csak elméjében fog utazni. Ezt az ígéretét be is tartotta. Később Párizsban jogot tanult, ahol kapcsolatba került a kor nagyjaival, Dumas-val, Hugoval, és nagy hatást gyakorolt rá a színház. Ekkor kezdett írni, kezdetben könnyed bulvárdarabokat, sanzonokat, majd később operetteket is. Szülei tervei ellenére egy kétgyermekes özvegyasszonyt vett feleségül, majd tőzsdézni kezdett, de az írást sem hanyagolta el. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, és ez a kapcsolat igen jól sikerült. Ezután Verne évente két könyvet is kiadott, főleg első nagy sikere, az Öt hét léghajón után. Ez a műve olyan sikeres lett, hogy 11 nyelvre lefordították.
Írói pályája beindulás után otthagyta a tőzsdét és minden idegszálával az írásra fókuszált. Sorra születtek az ismert regények: A rejtelmes sziget, A tizenötéves kapitány, A Grant kapitány gyermekei, a Nyolcvan nap alatt a világ körül, a Kétévi vakáció, a már említett Sándor Mátyás és az Utazás a Holdba. Generációk olvasták rongyosra ezeket a könyveket és repültek a képzelet szárnyán bárhová, ahová Verne vitte őket.
1886-ban elmebeteg unokaöccse két pisztolylövéssel megsebesített a lábát, és ettől kezdve sok betegség gyötörte. Szerettei elvesztése rányomta bélyegét hangulatára, és azzal a ténnyel sem tudott megbirkózni, hogy élete vége felé alig látott. Fia, Michael nagyon sokat segített neki művei lejegyzésében, gondozásában.
1905-ben halt meg. Egy UNESCO statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Jules Verne könyvei a legolvasottabbak a világon. Hogy ez ma is érvényes-e, nem tudnánk megmondani, de az biztos, hogy filmvilág is felfedezte magának, és nincs olyan évtized, amelyben ne találkoznánk újra meg újra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül vagy az Utazás a Föld középpontja című regényei megfilmesítésével. Szelíd humora, érzékletes leírásai még ma is hatással vannak és lennének az olvasókra. Talán a világ egyszer még felfedezi magának ezt a páratlan fantáziával rendelkező írót, akiről sokan hazánkban nem is tudták, hogy nem magyar. Verne Gyula egyszerűen Verne Gyula marad és maradt az olvasóknak, főleg, ha eszünkbe jut Sándor Mátyás gróf története, vagy A dunai hajós, amelynek erős magyar szálai is vannak.
Nantesban található a Musée Jules Verne, amely röviden bemutatja az író életét, külön hangsúlyt helyezve a Verne műveiből készült színdarabokra és mozifilmekre. A múzeumtól pár lépésre található Nemo kapitány szobra.
Kép forrása: Pinterest
