A háborúkat, forradalmakat a legtöbb esetben férfiak vívják. Férfiak kezdik, találnak hozzá okot, ürügyet, de nem sokat tudunk a feleségekről, anyákról, akik otthon maradnak, és civilként tartják a frontot. Kevés olyan nőt, asszonyt ismerünk a történelmünkből, aki tevékenyen részt vett a harcokban, aki maga is bátor stratéga volt. Mindennek nem az az oka, hogy a nők kevésbé lennének elszántak, vagy hősiesek, egyszerűen a kor szelleme, a női mivoltuk védelme háttérbe szorította őket. Ez alól kivételt képez Európa legbátrabb asszonya, II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona. Munkács hős védője messze kirítt kortársai körül, nem véletlenül maradt meg neve töretlenül az utókor emlékezetében.
A szabadságharc lezárásával II. Rákóczi Ferencnek száműzetésbe kellett vonulnia, ahová hű társai és barátai is elkísérték, köztük Bercsényi Miklós is.
A gróf 1696-ban ismerkedett meg a fejedelemmel, és bár nézeteik sokban különböztek, mindvégig hű barátja maradt. Második felesége Csáky Krisztina volt, aki már kétszer megözvegyült. Bercsényi is özvegy volt ekkortájt, és azonnal rabul ejtette a nála idősebb, kivételes nő szépsége, jelleme. Egy őt jól ismerő kortársa így írt róla:
…Csáky Krisztina grófnő, ámbár Bercsényinél tíz évvel idősebb, még mindig igen szép asszony volt; és amellett nagyműveltségű, éles eszű, ritka jóságú úrnő, aki kellemes és rendkívül finom modorával, előkelő megjelenésével elragadott mindenkit. Mint országbíró leánya és országbíró özvegye, mint Eleonóra császárnő palotahölgye, egyike volt az ország legelső úrnőinek; fényszerető, ám szelíd, jóságos és kegyes. Bő olvasottságú, kifejlett műízlésű; költészetnek, művészeteknek, a finom női kézműiparnak buzgó pártfogója, terjesztője és művelője, — de e mellett gondos gazdasszony is. Valódi mintaképe a mind e kiváló erényekben tündöklő régi magyar főúri nőknek, nemcsak a saját korában: hanem – bátran elmondhatjuk – a legkitűnőbb magyar asszonyok egyike az elmúlt időkből.” (Kőszeghy Pál)
Azokban a vészterhes időkben, amikor az utazás is maga a pokol volt, nem önként elhagyni a hazát szintén az, ez a bátor asszony csak egy ideig bírta a távollétet, majd követte férjét Rodostóba. Már nem volt fiatal, amikor vállalta az utat, az új életet, és vele együtt a honvágyat is, amely mindvégig gyötörte a száműzötteket. Gyermekük nem született, csak öt közös év jutott nekik Törökországban. Ha belegondolunk abba, mit jelent elveszíteni egyszerre a hazát, családot, barátot, akkor megérthetjük, hogy a szabadságharc, a háborúk vesztesei nemcsak azok, akik elesnek a csatatereken, hanem azok az emberek is, akik életük folytatásában magukon viselik a gyász, a fájdalom és a hontalanság bélyeget
1723. április 25-én hunyt el 68 évesen. Férje harmadszor is megnősült. Mikes Kelemen szerelmét, Zsuzsannát vette el. Ha a pletykaéhes sajtó akkor már létezett volna, akkor bizonyára tudott volna mesélni erről a furcsa helyzetről. Házasságuk mindössze két évig tartott, Bercsényi Miklós halálával ért véget.
Csáky Krisztina hamvait 1906-ban hozták haza, és Kassán helyezték örök nyugalomra a Szent Erzsébet dómban.
Kép forrása: Kárpátalja.ma
