Képzeld el, hogy megerőszakolják a 15 éves lányodat, aki aztán nem mehet el abortuszra, mert a törvény megtiltja. Az ok az élet tisztelete és szeretete – ugyanebben az államban viszont még létezik halálbüntetés. Kicsit ellentmondásos, nem?
Vegyünk egy békát, és tegyük bele egy hideg vízzel teli fazékba. Kezdjük el szép lassan felmelegíteni – mivel a folyamat akár órákig is eltarthat, a béka nem veszi észre, hogy baj van, fokozatosan hozzászokik az egyre inkább abnormális állapothoz. Aztán egyszer csak megfő. Nos, kicsit ilyen a mi világunk is.
Pedig az utóbbi száz év – a sok borzalom ellenére – valahol a nők sikerszériája volt. Több ezer év alatt sem harcoltunk ki magunkat ennyi jogot és szabadságot. És bár még messze nem ideális a helyzet, ha választhatnék kort, hol éljek, biztos, hogy nem utaznék vissza a múltba. Éppen ezért nem kéne biztos léptekkel visszafejlődni a középkorba.
Amikor olvastam az alabamai abortusztilalommal kapcsolatos híreket, egy dolog ismét szöget ütött a fejembe: hogy az érzelmi intelligencia és az intelligencia egyszerűen nem függ össze egymással. Aki már eljut oda, hogy törvényt hozhat, annak minimum 120-as, de inkább magasabb IQ-val kell, hogy rendelkezzen. És mégis, Józsi bácsi, a sarki hentes nem hagyná, hogy a felesége vagy a lánya ilyen szituációba kerüljön.
Egyébként a kedden elfogadott törvénytervezetet az alabamai szenátus 25 igen és 6 nem arányban szavazta meg.
Ezek után az egyik szenátor benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében a vérfertőzésből és nemi erőszakból fogant magzat jelentsen kivételt az abortusztilalom alól. A képviselők többsége ezt leszavazta.
A történethez hozzá kell tenni, hogy egyetlen esetben mégis van kivétel: ha a magzat veszélyezteti az anya életét. Egyéb esetben az abortuszt elvégző orvost 10 és 99 év közti szabadságvesztésre ítélhetik. A forgatókönyvet innentől kezdve nem nehéz kitalálni. Akinek lesz pénze, elutazik egy másik államba elvégezni a beavatkozást; akinek nem, az kényszerből kihordhatja a gyermeket. Az odacsúsztatott dollárokat pedig egy orvos sem meri majd elfogadni.
Egyébként további 4 amerikai államban szigorítottak az abortusz lehetőségein. Ohióban, Kentuckyban, Mississippiben és Georgiában már a hatodik héttől kezdve tilos az abortusz – ez egybeesik a magzat első szívdobbanásával. Kérdés persze, hogy addig hány nő veszi észre a terhességét, és van-e lehetősége még időben elmenni orvoshoz.
Mert bizony olyan is van, hogy valaki szedi a fogamzásgátlót, mégis terhes lesz. Mondjuk 22 évesen, egy egyéjszakás kaland nyomán. Úgy, hogy a rezsit is alig tudja kifizetni. De az is lehet, hogy van párja, csak előbb mondjuk szeretné befejezni az egyetemet. Esetleg – vigyázat, sátáni gondolatok következnek! – nem is akar gyereket.
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy rakjunk még a plázákba is terhességmegszakításra specializálódott klinikákat. Ez nyilván nem olyan, mintha fogorvoshoz mennél. És igen, sok a felelőtlen nő, aki egyáltalán nem védekezik, és várja a csodát. Minden esetben szörnyű, ha egy terhességet meg kell szakítani, és jobb, ha az ember lánya sosem kerül ilyen helyzetbe.
Viszont amikor olvastam az ezzel kapcsolatos híreket, valami zsigeri félelem költözött belém. Ha ott élnék, akkor a törvény rendelkezne elsőként a testem sorsa felől. És ez valami iszonytató, félelmetes, barbár; ennek így nem szabadott volna megtörténnie. Nem tudom, hogy egy férfi át tudja-e érezni ezt a rettegést – ha igen, akkor kérem, álljanak ki a józan ész védelmében.
fotó: Internet
