Charlie Chaplin halála után néhány hónappal a világ egyik legkülönlegesebb bűnügye bontakozott ki. A történet egyszerre volt groteszk, tragikus és hátborzongató. A némafilmek királyának teste nem nyugodhatott békében, mert egy morbid zsarolási játszma középpontjába került.
Chaplin 1977. karácsonyán halt meg svájci otthonában a Genfi-tó partján fekvő Vevey közelében. Ekkor 88 éves volt. A világ gyászolta, világszerte megemlékeztek tehetségéről. A temetés szerény volt, családi körben zajlott, a koporsót a corsier-sur-vevey-i temetőben helyezték végső nyugalomra. Az özvegy és nyolc gyerekük éppen azért választotta Svájcot, mert úgy gondolták, ott békében élhetnek és a világhírű színész csendben pihenhet. Ez a csend azonban nem tartott sokáig.
1978. március 2-án a temető gondnoka arra lett figyelmes, hogy Chaplin sírját feltörték, koporsója eltűnt. Olyan volt az egész, mint egy döbbenetes színjáték, hiszen a Csavargó legendás figurája mintha még eljátszotta volna, hogy a halála után elsétál.
A svájci rendőrség azonnal mindenre kiterjedő nyomozásba kezdett. Kezdetben azt hitték, hogy a sírrablás mögött egy őrült rajongó állhat, de erről szó sem volt. Minden a pénzről szólt, ahogy sok más esetben. Néhány nappal később Oona Chaplin, az özvegy zsaroló telefonhívást kapott, amelyben egy férfi 600 ezer svájci frankot követelt a holttest visszaszolgáltatásáért. A helyzet abszurdnak tűnt. A rablók konkrét utasításokat is adtak arra nézve, hogy hogyan és hol történjen meg a pénz átadása. A rendőrség azonban lehallgatta a későbbi telefonhívásokat és csapdát állított. Több, mint kétszáz nyilvános telefonfülkét figyeltek meg a környéken.
A meglepő azonban az volt, hogy Oona higgadtan kijelentette, hogy nem hajlandó fizetni. Állítólag azt mondta, hogy Charlie kinevetné őket, és jól szórakozna a dolgon.
A hónapokon át tartó nyomozás végül két kelet-európai bevándorlóhoz vezetett. A bolgár menekült és a lengyel autószerelő természetesen semmi mást nem akart, csak rengeteg pénzt, és ehhez a legjobb módnak a zsarolást gondolták, hiszen egy világhírű személy talán még holtában is sokat érhet.
A koporsót egy kukoricaföldön ásták el, mintegy 20 km-re, de 1978 májusában a rendőrség megtalálta. A látvány egyszerre volt tragikus és abszurd, mert a némafilmek sztárjának legendáját ily módon meggyalázták újra. Újságírók hada vette körül a rendőrséget, amikor kiemelték a hevenyészett gödörből. Chaplin holtában is szenzáció maradt.
Újratemetésekor már betonréteggel erősítették meg a sírját, nehogy hasonló előfordulhasson. A két elkövetőt elfogták és elítélték. Az egyik négy és fél évet kapott, a másik azonban csak felfüggesztett büntetést.
Ma Chaplin sírja békében áll Svájcban, a látogatók virágot tesznek rá, és továbbra is nézik filmjeit. A történet megmaradt a 20. század egyik legbizarrabb bűnügyeként, amely egyszerre szólt a kapzsiságról, a kétségbeesésről és az emberi természet sötét oldaláról.
A sírrablás abszurdítása bizonyítja, hogy Chaplin öröksége tovább él, és nem homályosíthatja el semmi, még olyan cselekmény sem, amelyre az emberi józan ész alig tud választ adni.
Az azért mindenképpen elgondolkodtató, hogy özvegye milyen karakán és erős nő volt, mert esze ágában sem volt fizetni férje földi maradványaiért.
Fotó: Alev Doğan: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fekete-feher-oltony-kalap-smink-10530131/
