Mirko Cazzato egy Lecce városából származó diák, aki 2021-ben bekerült a Global Student Prize top 10 döntőse közé, és ezzel a világ egyik legbefolyásosabb fiataljává vált.
Mirko nem sportteljesítményekkel, vagy tudományos áttörésekkel tűnt ki, hanem olyan kezdeményezéssel, ami az iskolai mindennapok egyik lesúlyosabb problémáját célozta meg: a zaklatást. Mindössze 17 éves volt, amikor elindította a MABASTA nevű mozgalmat, amely a Tizenéves Diákok Által Indított Zaklatás Ellenes Mozgalom lett. Társaival együtt nem felnőttekre vártak, nem tanárokra, pszichológusokra, hanem saját kortársaik között kezdték el megbeszélni, hogy milyen hatalmas pusztítást végez a bántalmazás. Online kampányokat indítottak, alternatív, fiataloknak szóló anyagokat hoztak létre miközben az volt a céljuk, hogy mozgalmuk elterjessze az üzenetet, amely szerint nem szabad másokat bántani. Úgy terveztek meg mindent, hogy ne csak üres frázisok legyenek, amiket kimondanak, hanem valódi közösségi felelősség.
A világ hamar felfigyelt a kezdeményezésre, mert a Global Student Prize zsürije szerint Mirko olyan fiatal vezető, aki képes megváltoztatni a jövő generációjának gondolkodásmódját az empátiáról és az egymással való törődésről. A díj, amit neki ítéltek meg, olyan, mint egy diák Nobel-díj. Olyan fiatalokat jutalmaznak meg vele, aki képesek pozitív hatást gyakorolni a környezetükre. Bár nem ő nyerte meg a 100 ezer dolláros fődíjat, története mégis inspiráló.
Ő maga így nyilatkozott: „Nem vagyok hős, csak egy srác, aki nem akarta tovább nézni, hogy másokat bántanak. A változás néha egyetlen mondattal kezdődik: Áll meg, ez nem helyes!”
Egy világban, ahol a közösségi média gyakran a bántás terepe, Mirko története arra emlékeztet bennünket, hogy vannak és kellenek olyan fiatalok, akik igyekeznek mások életét jobbá tenni. A MABASTA mozgalom több tucat olasz iskolában működik, és számos országban vált követendő példává. Mirko pedig továbbra is azon dolgozik, hogy a diákok ne csupán elszenvedői, hanem alakítói legyenek világuknak.
Hogy ebből mit tanulhatunk mi idehaza? Azt, hogy a bátorság nem korhoz kötött, hogy a jóság nem naivitás, hanem erő, és hogy a változást nem másoktól kell várni, mert az a jó szándékban rejtőzik, akár a baráti körben vagy az iskolapadban. A közöny csak szürke nyomot hagy maga után, ami felszívódik, de ha lépünk, ha teszünk valamit, akkor lehet, hogy egyes helyzetekben annyi is elég lesz, ha kimondjuk: Nem hagyom, hogy bántsanak, itt vagyok melletted.
Ma, amikor olyan keményen és durván bánnak egymással az emberek, egyre nagyobb szükség van olyan fiatalokra, akik megértik, hogy tenni kell a bántalmazás ellen, hogy nem lehet elfordulni, és nem elég annyival elintézni, hogy nem az én dolgom. Nem azok a jó és érdekes emberek, akik többezres követőtáborokkal rendelkeznek, hanem azok, akik valóban tesznek embertársaikért, főleg kortársaikért.
Azok, akiken segítünk, akikért kiállunk, akik mellett nem megyünk el simán, egy életen át megtapasztalhatják, hogy vannak jó emberek, akik nem hagyták őket, és leállították azokat, akik tönkre akarták tenni a lelküket. Mindez rettenetesen fontos manapság, hiszen szinte mindenki mindenkit bánt, legyen rá oka vagy sem.
Mirko Cazzato nem tudott elmenni a probléma mellett, és most példaképe lett sokaknak. Sok olyan tevékeny és bátor fiatalra van ma szükség, amilyen ő. Ne feledjük, sosem késő segíteni. Közönyösnek lenni viszont szinte mindig hiba.
