Beszélgetés-panelek – Válás 2.

"A nő: A ház egy tárgy. El lehet adni, lehet venni másikat. Én itt nem tudok tovább élni veled.A férfi: Te teljesen megbolondultál? Hová mennél? Ki akarsz semmizni? Utcára tennél?A nő: Ne drámázz! Neked nem ez az ijesztő. Te attól félsz, hogy elveszíted a szakácsot, a takarítónőt és a kertészt, akiket bennem látsz.A férfi: Nem. Rendelni lehet kaját, takarítani ki nem tud? Én nem akarom az életem munkáját kidobni az ablakon. Akkor mi értelme volt az egésznek?"

A nő határozottan: Beszélnünk kell.

A férfi: Megint egy új cipő vagy táska termett a szekrényben?

A nő: Vicces vagy. Másról van szó.

A férfi: Kezdek megijedni. Elromlott a mosógép?

A nő: Azt észrevennéd. Ja, nem mert semmit nem veszel észre. Soha.

A férfi: Ez nem igaz. Látom, hogy rövidebb a hajad. Na, ugye!

A nő: Nem rövidebb, épphogy hosszabb. Fél éve vágattam belőle.

A férfi mentegetőzve: Így is jól áll.

 
 

A nő: Észre se veszel. Te már nem látsz engem. Neked én átlátszó vagyok.

A férfi: Erről akarsz beszélni? De komolyan! Mintha már beszéltünk volna ilyesmiről ezerszer.

A nő: Egyszer sem hallottál meg. Hiába mondtam bármit.

A férfi: De meghallottalak, még emlékszem is, csak azt nem értem, miért jössz elő ezzel újra meg újra.

A nő haragosan: El akarok válni.

A férfi: Micsoda? Te meg vagy bolondulva? Mi lesz a házzal meg a gyerekekkel?

A nő: A gyerekek nagyok, alig látjuk már őket, a ház meg nem az életem.

A férfi: Az enyém viszont igen. Én raktam téglánként. Én csináltam a vakolást, a kerítést, a kertet. Minden hozzáköt.

A nő: A ház egy tárgy. El lehet adni, lehet venni másikat. Én itt nem tudok tovább élni veled.

A férfi: Te teljesen megbolondultál? Hová mennél? Ki akarsz semmizni? Utcára tennél?

A nő: Ne drámázz! Neked nem ez az ijesztő. Te attól félsz, hogy elveszíted a szakácsot, a takarítónőt és a kertészt, akiket bennem látsz.

A férfi: Nem. Rendelni lehet kaját, takarítani ki nem tud? Én nem akarom az életem munkáját kidobni az ablakon. Akkor mi értelme volt az egésznek?

A nő: Hát nem a ház lett volna, ez biztos.

A férfi: Akkor mi? A ház a mi közös életünk.

A nő: Tévedsz. Szeretned kellett volna engem.

A férfi: Szeretni? Ki mondta, hogy nem szeretlek?

A nő: Én.

A férfi: Mert valami nyálas filmben mást láttál? Hagyjál már! Ne legyél gyerek! Azok csak filmek!

A nő: Igen, de a filmekben is lehet igazi a szerelem. Én nem a filmek miatt akarok válni. Én társat akarok, aki mellett nem vagyok magányos.

A férfi elgondolkodva: Van valakid? Biztos van, mert azért lettél ilyen bátor.

A nő: Még mindig nem érted, amit mondok. Melletted nem az vagyok, aki szeretnék lenni.

A férfi: Értem. Vagyis nem igazán. Ki akarnál lenni?

A nő: Nem ki, hanem milyen. Egy vidám, élettel, vágyakkal teli nő, akit még csinosnak látnak.

A férfi: Én csinosnak látlak.

A nő lemondóan: Hagyjuk. Ezzel elkéstél.

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here