Minden hónap harmadik vasárnapján nálunk ebédelt János atya. Amióta eszem tudom, pontban délben megjelent, és úgy ült az asztalfőre, mintha oda szól volna a bérlete. Anya azt mondta, mivel apukám meghalt, ő helyettesíti, és ott a helye, mert...
Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunkon a lehető legjobb élményt nyújtsuk. Ha továbbra is használja ezt az oldalt, akkor feltételezzük, hogy elégedett vagy vele.OkAdatkezelés