Elhagytak, lecseréltek, kihasználtak. Ennyi a történetem. Dobtak egy nulla csaj miatt, aki alacsony és dundóka. Nagyon szépen fejeztem most ki magam, ugyanis az egy-hatvanas magasságához 75 kg társul, ami erősen megnövekedett túlsúlyt jelent tapasztalatom szerint. Lepasszoltak egy olyan miatt, akinek pocsék alakja van, legalábbis ezt mondta Anna barátnőm. De az is lehet, hogy hazudott, csakhogy ne legyek kiborulva annyira.
A legbántóbb az egészben, hogy nekem közel tökéletes a testem. Ötvenhárom kiló vagyok, de mindez színtiszta izom. A magasságom egy méter hetvenkettő. Rendszeresen futok, úszom és súlyzózok. Nem okoz gondot felmászni egy meredek lejtőn, és ötszáz lépcső után se lihegek, mint a kutya. Világéletemben figyeltem az étkezésemre, a bőrömre és az izmaimra. Bálint azonban lelépett, mert azt állítja, olyan vagyok, mintha színtiszta inakat ölelne a vágóhídon. Nem hiszem, hogy járt volna hasonló helyen, de értem a metaforát. Mindig mindenhol azt lehet hallani, hogy a test szépsége lenyűgözi a pasikat. Ezt elég gyönyörűen mondtam, nem? Szóval manapság nem számít az ész, intelligencia, tájékozottság, csak az kell, hogy szoláriumban sült cicababa legyél. Én nem vagyok az, mert a színem nem egy pirított ribancé, hülye se vagyok, mégse kellek, mert túl tökéletes minden porcikám? Nem értek már semmit.
Mit tud az a dagadt csaj, amivel felkeltette Bálint érdeklődését? Régebben még edzeni is együtt jártunk, sőt én tanítottam meg úgy futni, hogy bírja a hosszú távot, most meg a szememre veti, hogy nem vagyok elég jó? Amikor kimondta, hogy menjünk szét, én is azt kérdeztem, amit mindenki a helyemben: miért? Zavarba jött, hebegett-habogott, majd azt felelte, mindegy, nem? Hát rohadtul nem mindegy, vágtam oda, mire elfintorodott. Látod, emiatt is, mondta. Mert agresszív vagy. Kemény és hideg. A szemöldököm felszaladt a homlokom közepére. Agresszív, amiért kiharcolom, ami jár nekem? Vagy kimondom az igazam? Kemény, mert nem nyafogok és panaszkodom, mint sokan, akik az első kudarcnál elájulnak? Tényleg nem szokásom, ámbár úgy hittem, ez pozitív tulajdonság. Erre csendben megjegyezte, úgy, hogy alig hallottam meg: az ágyban. Csak úgy mellékesen döfött halálra ezzel a két szóval. Mindig úgy érezte, én nem vagyok része a szeretkezésnek, mert még azt is behúzott hassal csinálom, és figyelek arra, hogy ne gyűrődjön a bőr a karomon, a hasamon meg pláne. Bár azon aligha, mert jégkockatartónak is elmehetne, olyan szépen látszanak az izmaim. Baj, hogy szép vagyok, kérdeztem döbbenten. Nem, az a baj, hogy nincs benned élet, mert a lelked elveszik, miközben a tested fejleszted. Ezt válaszolta! Ekkora baromságot! Észre se vettem eddig, hogy ilyen választékosan tud fogalmazni. Nem kell tökéletesnek lenni, a háj nem istentől való szörnyűség.
Lefagytam. Akkor értettem meg, hogy az zavarja, hogy túl szép lettem!
Azt felelte, nem értem a lényeget. Mi a lényeg tulajdonképpen? Azok a lányok, akik sokat zabálnak és kövérre híznak, jók? Profik az ágyban, a konyhában és nem agresszívek? Ha ezt valakinek elmondom, kiröhög. Mást se hallok a tévében, csakhogy Jennifer Lopez heti hét napon keresztül nyolcszor edz, hogy mindenki, aki negyven, húsznak akar látszani, az ötven meg főleg. Erre jön egy idióta, és az ellenkezőjét állítja.
Gyűlölöm Bálintot. Lecserél egy rosszabbra, mert nem bírja elviselni, hogy hibátlan vagyok? Ez szánalmas. Mégse esik jól. Tudom, hogy nem szabadna rosszul éreznem magam emiatt, elvégre látom magam a tükörben, és tudom, hogy nincs velem baj, mégis szomorú vagyok. Egyetlen vigaszom az, ha most elmegyek edzeni, és megint növelem az ismétlések számát. Majd próbálom elhinni, hogy lesz valaki, akit nem zavar, hogy nincs rajtam zsír.
Kép forrása: Pinterest
