Orsi apja nem tudott megnyugodni. Belül majd szétvetette az ideg, de nem akart fortyogni. Szóval a felesége fiatal, ő meg öreg. A fene egye meg, hogy így gondolja. Tudta, hogy már valóban nem fiatal, hatvan körül ugyan ki az? De még nem készült meghalni vagy otthon vegetálni. Katus igazán csinos nő, mi másért vette volna el, ha nem ezért? Gyorsan elszégyellte magát, hisz a döntő érv a lány rátermettsége volt, a szépsége csak másodlagos. Ugyan, ugyan, Gergely, torkollta le magát megint. Noná, hogy az izgatta fel, milyen hosszú combja és nagy melle van. Ez azóta se sokat változott, amire ő is és a neje is büszkék voltak. Mégse lett volna elég az együtt töltött több évtizednyi közös élethez a puszta külsőség.
Bosszantotta az asszony kotnyelessége, mindentudása, és semmiképp se akarta, hogy az ún. jóindulata rossz érzéseket keltsen a lányukban. Mi köze Katusnak Orsi döntéseihez? Nem kisbaba már, hogy megmondja neki, mit egyen, vagy mit vegyen fel. Úgy érezte, eljött az ideje egy jó kis leckének. Nem nőhet tovább a fejére. És különben se tetszett neki, ahogy Katus a randi után hazaért. Túlságosan csillogott a szeme. Meg kell mutatnia neki, hogy hol a helye. Egyértelműen mellette, de úgy látszik, mostanában elfelejtette.
Gergely remek tervet eszelt ki. Napokban futott össze a városban gyerekkori haverjával, akit alig ismert meg húsz év után. Béla elújságolta neki, hogy két fia és egy lánya van, no meg második házasságát éli. Panaszkodott is egy sort, hogy a mai fiatalok milyen meggondolatlanok, pedig ő se volt a megfontoltság mintaképe. Legjobban azért haragudott, mert a lánya színésznőnek állt. Az nem rendes szakma, harsogta. Bezzeg a fiai! Az egyik kamionos lett, a másik meg kiment külföldre pincérkedni. Velük nem volt baja, de ez a bohóckodás, amit a lánya művelt, nem tetszett neki. És még fizetést is kap érte, morogta méltatlankodva. Bár nem sokat.
Még szerencse, hogy telefonszámot cseréltek, mert ahogy Katus elment boltba, azonnal felhívta. Kicsit tartott a reakciójától, de mit veszíthet?
– Szervusz, cimbora! Nem gondoltam, hogy ilyen hamar hiányozni fogok! – szólt bele nagy vidáman a telefonba Béla.
– Szervusz! Tudom, hogy azt hiszed, akarok valamit tőled! – mondta óvatosan Gergely. – És igazad is van.
– Szabadulnál az asszonytól és sörözni akarsz? Jut eszembe, sose szeretted a sört…
– Nem éppen erről van szó…Kérdezhetek valamit?
Béla felnevetett.
– Ha most azt mondod, hogy focimeccsre akarsz menni, kitérek a hitemből. Emlékszem rá, mennyire utáltad a futballt. Nyögjed már ki komám, ne kímélj!
– Oké, oké! Azt szeretném tudni, jó színész-e a lányod?
Béla mindenre számított, de erre a kérdésre álmában se. Mereven bámult maga elé, lebiggyedt a szája, aztán megvonta a vállát, bár az nem látszott.
– Tudja a jó ég! Talán. Úgy gondolom, nem rossz, egy biztos, nagy drámakirálynő.
– Na, akkor ő az én emberem!
– Álljunk csak meg! Mi a csudát akarsz te az én szép lányomtól? Beteg vagy? Kinyomom a szemed, ha hosszabban bámulod, mint kellene.
– Figyelj, fel akarom fogadni, hogy játsszon el egy szerepet. Fizetek is érte.
– Öregem, te megbolondultál?
– Nem, vagy az is lehet, hogy igen. – Azzal elmondott mindent Katusról. Még azokat az érzéseit is, amit önmagának is nehezen vallott be.
– Szóval, féltékeny vagy. Értem én, nem vagyok ostoba. Azt akarod, hogy a lányom hódítson meg téged.
– Azt, de csak látszólag! Hadd érezze az asszony a törődést. Kicsit elszállt mostanában.
Béla hangosan nevetett.
– Én nem bánom, hogy a lányom belemegy-e, nem tudom. Az biztos, hogy ilyet öreganyám se hallott. Megadom a számát, aztán egyeztess vele mindenről.
Gergely elképesztően zavarban volt. Tényleg jó ötlet ez? Mivel jobb, mint Katusé? Lehet, hogy neki is hiányzik egy kis izgalom? Nem, ő nem olyan, hessegette el a gondolatot menten. Szereti a nejét, és nem érdekli senki más, még akkor se, ha jóval fiatalabb nála.
– Szerinted, marhaság ez az egész? – kérdezte halkan.
– Nagy marhaság, de az élet mindig tele van fura dolgokkal. Én nem ítélkezem, csak nehogy megbánd utána. Már ha Bea vállalja. Azonban figyelmeztetlek: agyonütlek, ha egy ujjal is hozzáérsz.
Gergely tiltakozott, majd miután felírta a lány számát, el is köszönt. Sokáig bámulta a padlót, megszámolta a rojtokat, aztán sóhajtott párat. Végül döntött. Belevág, mert ha nem bánni fogja. Házasságuk el fogja bírni ezt a kis álkalandot, mondogatta. Nem akar semmit, nem is fog tenni, csak fizet a lánynak, hogy kedves legyen hozzá. Nem lesz itt szex, vagy hasonlók, csak meg kell mutatnia Katusnak, milyen az, amikor kell valaki másnak.
Elégedetten összedörzsölte a kezét, és szétnézett a konyhaszekrényben. Nem volt otthon egy fia alkohol se, pedig neki remegni kezdett a lába, amikor feltárcsázta Beát. Egy unott hangú nő szólt bele, de ahogy meghallotta, ki beszél és mit akar, azonnal átváltott normál hangra, és lelkesen azt mondta, baromi jó ez a terv. Úgyis sok helyzetgyakorlatra van szüksége, pénzt nem fogad el semmiképp.
Gergely mosolygott, és kicsit restellte, hogy a lány hasonló korú, mint az övé, és mégis belevonja egy ostoba játékba. Mégse hátrált. Másnap ötre beszélték meg a találkát. Abban is megegyeztek, hogy a férfi addig megpróbál minél gyanúsabban viselkedni.
Folytatjuk…
Kép forrása:Pinterest
