Tragikus hirtelenséggel elhunyt Hadas Kriszta televíziós személyiség, aki harminc éven készített műsorokat a Magyar Televíziónak, az RTL Klubnak, a TV2-nek és az ATV-nek is. Úgy tudni, csütörtök délután vásárlás közben rosszul lett és a kiérkező mentők se tudták már újraéleszteni. Ötvenhárom év jutott ennek a kiváló embernek. Döbbenet és csend maradt utána.
Megkérdőjelezhetetlen szakmaiság, empátia és derű jellemezte. Mély átéléssel fordult alanyai felé és hitelesen, szókimondóan mesélt tragikus emberi sorsokról, nehézségekről, amikkel mindenki azonosulni tudott.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé- és dokumentumfilm-rendező szakára járt 1996 és 1999 között, 1992-ben a Magyar Rádiónál, a Krónika című műsorban kezdte pályafutását, majd 1994-től a Magyar Televízió Objektív és Zóna című műsorainak szerkesztő-riportere, később pedig a Lázmérő felelős szerkesztője. 1996-tól az RTL Klub kereskedelmi televíziós csatorna Frei Dosszié, Akták és a Híradó című műsorainak szerkesztő-riportere. 2000-ben került a TV2-höz, nevéhez fűződik az Igazi vészhelyzetben, illetve a Gyerekkórház című dokumentumfilm-sorozat.
Szíve legkedvesebbje azonban a Jön a baba c. sorozat volt.
Két könyve is megjelent. 2012-ben Egy tökéletlen anya naplója címmel közölte a Baba Magazinban publikált írásait, majd 2018-ban sikerkönyv lett az ennél személyesebb hangvételű Anyasorsból. Utóbbi kapcsán így vallott:
„Abban is változtam, hogy miként gondolkodom magamról: mint nő, mint feleség. Hogy milyen a jó feleség, a jó anya. Anyának lenni a legboldogabb dolog a világon, de azért nem mindig egyszerű. A tökéletlenség önkéntelenül jött ki a könyvben.”
Három éve nagymama lett. Egyetlen lánya egy kislánnyal ajándékozta meg, és ő valódi csodának élte meg a nagymamaságot.
„Igyekszem nem beledumálni a dolgaikba. Nekem az a fontos, hogy a lányom és vejem szülői kompetenciáját erősítsem” – nyilatkozta egyszer.
Hogy van-e szép halál, nem tudjuk, talán könnyű és gyors, de hogy ez valóban jó-e, nem könnyű megmondani. Hadas Krisztának ez jutott, és szerettei, kollégái a fájdalomtól némán csak egyben reménykedhetnek: valahol odaát tényleg van egy ország, ahol a jókat várják.
Nyugodj békében, kedves Kriszta. Vigyázzanak rád odafent, ahogy te is tetted egész életedben!
