Sokáig azt hittük, hogy a rák a kor előrehaladtával jár együtt, az utóbbi évek statisztikái megmutatják, hogy a 2000 után születettek között egyre többen lesznek daganatos betegek. Vajon mi történik velük, ami ehhez a szomorú statisztikához vezet?
Elsőként meg kell említenünk, az életmódot, amely átalakította sejtjeiket. A mai fiatalok ultrafeldolgozott élelmiszerek, gyors kaják, tartósítószerek garmadáját viszik be a szervezetükbe, ami növeli a gyulladásszintet, és felborítja a bélflóra egyensúlyát. Igencsak megnőtt az elhízottak és a cukorbetegek száma is, akik szervezetében a zsírsejtek hormonális problémákat okoznak. A mozgásszegény életmód is lassítja a sejtregenerációt, nem beszélve arról, hogy a vérkeringés is lassul, és a hormonháztartás is torzul. A bélrendszeri daganatok növekedése ezért nem véletlenül épp az ifjabb generációnál a leglátványosabb.
A 2000 után születettek az első műanyaggeneráció tagjai, akiknél még a vérben, a placentában és az anyatejben is kimutathatók a mikroműanyagok. Ezek a későbbiekben sejtkárosító folyamatokat indíthatnak be.
A kozmetikumok sem kímélik a szervezetet, mert olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek jelentősen befolyásolják a hormonháztartást, és kapcsolatba hozhatók a mell, here- és a méhtestrák kialakulásával.
A mobiltelefonok, a WI-FI és az 5G továbbra is kutatás alatt állnak, bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy károsak, de az állandó elektromágneses terhelést sokan tartják esélyesnek.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a fiatalabb generáció tagjai kamaszkoruktól krónikus stressznek vannak kitéve, amely gyengíti az immunrendszerüket. Ezek közé sorolható a bizonytalan jövőkép, a közösségi média nyomása és a teljesítménykényszer. Mindezek mellett a rendszertelen alvás és a képernyők kék fénye zavarja a melatonin termelését, amely természetes rákellenes védelmet nyújthatna. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a rákos hajlam már magzati korban formálódhat. Sokban függ az anya táplálkozásától, a levegő szennyezettségétől, a dohányfüsttől és az ún. epigenetikai programozás később hajlamosabbá teheti a gyereket a daganatos megbetegedésekre.
A már említett generáció gyorsan él. Minden a sebességről szól: gyors ételek, gyors információk, gyors döntések, csakhogy a test biológiája ehhez nem alkalmazkodott még.
A természetes regeneráció, a méregtelenítés, a sejtszintű védekezés lassú folyamatok, a test egy idő után nem képes jól dolgozni, jól szolgálni.
„Ma egy húszéves szervezete sokkal több környezeti stressznek van kitéve, mint korábban egy negyvenéves. Ez a testben gyorsítja az öregedési folyamatokat, és gyengíti a sejtek védekező mechanizmusát – mondja dr. Hegedűs Eszter onkológus. Ugyanez vonatkozik a hormonális rendszerre is, amely rendkívül érzékeny. Ha ebbe a finom egyensúlyba mesterséges anyagok kerülnek, azok hosszú távon sejtszintű változásokat indíthatnak el. Ezekből pedig könnyen lehet daganat – vallja dr. Tóth Levente endokrinológus.
Vajon mit tehetünk, ha ebben élünk, és nekünk ez a megszokott közegünk?
- Választhatunk valódi, friss ételeket, és kerülhetjük a színezett utánzatokat.
- Mozoghatunk naponta, még ha csak fél órát is.
- Kikapcsolhatjuk a képernyőt lefekvés előtt.
- Elkerülhetjük azokat a kozmetikumokat, amelyekben fölösleges vegyi anyagok vannak.
- És ami talán a legfontosabb: nem szabad elhanyagolnunk a szűréseket, mert a rák korai felfedezése életmentő lehet. A fiatal szervezet jobban gyógyul, fogékonyabb a kezelésekre.
A rák nem csak betegség, hanem sajnos tükör is, mert megmutatja, milyen árat fizetünk a modern életért, kényelemért. Viszont döntéseinkkel, tudatosságunkkal lassíthatjuk a folyamatokat, főleg úgy, hogy nemcsak magunkkal, hanem a környezetünkkel is törődünk. Ne feledjük, biztassunk mindenkit arra, hogy elmenjen megnézetni magát, és ne érezze feleslegesnek a szűréseket, hiszen az élete múlhat egy korai felismerésen.
Kép forrása: Pinterest
