„A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.”
(Márai Sándor)
Városi séták új szemmel
Sétálni jó és egészséges, mondjuk. Mégis kevesen teszik, pedig csak elhatározás kérdése vagy lustaságé. Pár éve azonban jelentősen megnőtt a tematikus városi séták száma, amelyek kinyitják a világot, ha addig sietve, szinte csukott szemmel rohantunk át lakóhelyünkön. Általában, azt a helyet, ahol élünk, nehezen tudjuk idővel csodálni. Így vagyunk a nagyvárosokkal is, hiszen napi szinten bajlódunk a közlekedéssel, türelmetlenséggel és a kapkodással. Lassan elfelejtjük, miért szép Budapest, Debrecen vagy Pécs, és egyre ritkábban figyelünk fel épületeire, utcáira. A tematikus séták azért is fantasztikusak, mert felkészült vezetők mutatják be kisebb csoportoknak azokat részleteket, amelyek mellett nap mint nap elhaladtunk, de nem ötlöttek a szemünkbe. Jelentősen megnőtt a különleges épületbejárások lehetősége, amelyeket nem érdemes kihagyni. Akadnak olyanok is, amelyek során nyomozhatunk, ételt kóstolhatunk vagy bejuthatunk porcelánmanufaktúrákba, de olyan is akad, ahol a könyvrestaurálás apró mozzanatainak lehetünk tanúi.
Egy város akkor szép, ha nemcsak azt vesszük észre, hogy sok az eldobott szemét (ez természetesen az ottlakók és a turisták közös hozadéka),kutyapiszok, hanem akkor, ha a kövek, téglák, kertek és szobrok életre kelnek. Minden séta kicsit időutazás is. Vannak olyan jól mesélő vezetők, akik mellett észre se vesszük, hogy múlik az idő. Természetesen minden sétának ára van, amelyet nem biztos, hogy mindenki meg tud fizetni, de ha igen, az élmény beépül a kellemes emlékei közé, ebben biztos lehet. Jómagam is sokat járom a várost, és amióta ilyen sétákon veszek részt, rájöttem, hogy a múlt sokkal szervesebb része a jelenemnek, mint addig. Vannak időnként ingyenes vezetések is, érdemes ezeket megkeresni, vagy épp temetőséták is, amelyek bizonyos tematika mentén haladnak. Ezek gyakran festők, írók vagy színészek életét követik, és akik vevő az ilyesféle múltidézésre, nem fog csalódni. A Fiumei úti sírkertben gyakorlatilag sose kell fizetni. Anélkül, hogy ez a reklám helye lenne, felsorolnék párat, akikkel voltam, és tudásuk, előadásmódjuk, meg a különleges történeteik elvarázsoltak: Barangoló Baráti Kör, Imagine, hosszúlépés.járunk, Korzózz velünk, Budai Várséták, Budapesti Séták stb.
Most, hogy lassan megérkezik az ősz, kihagyhatatlan program lehet azoknak, akik főképp hétvégeken mozdulnának ki. A legtöbb esetben szombatra és vasárnapra szervezik ezeket a kóricálásokat.
Mielőtt valaki azt hinné, hogy ez az ajánlás maga az élő reklám, elmondom, hogy nem, csak szeretném megosztani a kedves olvasókkal a sétálás élményét és annak öröméét, amikor kinyílik a világ, és rájöhetünk, hány meg hány értékes és csodás ember élt közöttünk, és hozta létre azt a világot, amelyet mi természetes módon kezelünk. Nem beszélve arról, hogy egyre kevesebb időt szakítunk arra, hogy élvezzük, hisz mindig találunk valami mást, ami elvonja figyelmünket körülöttünk lévő dolgok szépségéről. Hozzá kell tennem, hogy mindez azoknak nyújt igazi élményt, akik szeretik a történelmet, a mesélő köveket, és régi korok divatját vagy épp a gasztronómiát.
Szóval sétáljunk, nézzünk és csodálkozzunk, mert megéri!
Kép forrása: Pinterest
