Ha a repülésre, vagy a pilótákra gondolunk, ritkán jut eszünkbe, hogy a nőkben is élhet olyan vágy, hogy a felhők közé szálljanak gépeikkel. De ha a múlt század lányait emlegetjük, tudnunk kell, hogy bátor, belevaló nők mindig is voltak. Olyanok, akik dacoltak a kor szabályaival és elvárásaival.
Így történt, hogy1891-ben Budapesten megszületett Steinschneider Ilka, aki korán vonzódni kezdett a műszaki eszközökhöz, kezdetben az autókhoz, majd a repülőkhöz. A jómódú osztrák-magyar-zsidó család gyermeke, aki később lett csak Lilly, a család nagy megrökönyödésére azzal állt elő, hogy autóvezetői igazolványt szeretne, amit a gazdag paplangyáros, aki magának a császárnak is szállított ágyneműt, semmiképp sem támogatott. Így a lány, hogy semmi ne álljon útjába, elzálogosította ékszereit, és végül sikeres vizsgát tett. A technika utáni érdeklődése azonban nem merült ki ennyiben, mert egy 1909-es légibemutató után szilárdan elhatározta, hogy pilóta lesz belőle. Az apró, törékeny, de igen vagány hölgy nem törődött se társadalmi helyzetével, se a családja rosszallásával, végül beleegyezésükkel Bécsújhelyig utazott, hogy levizsgázzon. Kezdetben nem fogadták kitörő örömmel, de 1912-ben végül megszerezte a pilótaigazolványt.
Természetesen sokan kritizálták és azt állították, hogy nem is az ő érdeme, nem is tud repülni, ezért alig várta, hogy bemutathassa tudását. Erre végül Nagyváradon került sor, és hatalmas sikert aratott a kitartó, apró termetű lány. A sajtó így írt róla:” A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt…”
Később bemutató bemutatót követ, majd a balesetek se kerülik el az elszánt vállalkozót, de mindannyiszor épségben megússza őket, nem úgy a gépe. Időközben kitör az első világháború, amelyben Lilly is tevékenyen részt szeretne venni, természetesen, mint pilóta, de ekkor édesapja közbelép, és eléri, hogy ne engedjék meg neki. Így ápolónőként szolgál.
A szerelem is ennek a munkának köszönhetően talál rá, a Pesti Napló szerint az orosz fronton, Lemberg környékén, ahol a kórházban megismerkedik egy osztrák–japán származású gróffal, akibe annyira beleszeret, hogy nemcsak a repülést, de saját családját is elhagyja a kedvéért. 1916-ban kötnek házasságot Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimmel.
Húsz évig békésen éldegélnek Prága melletti birtokukon, gyermekáldás azonban sokáig nem kíséri házasságukat. Tizenkét éven át nem születik gyerekük, majd 1927-ben világra jön a család kedvence: Maria Electa Thecla Elisabeth Christina Helena Sophia, akit csak Pixienek becéznek. A kor szellemét mutatja az is, hogy bár a kislány egészséges, erősen látszik rajta apja japán származása, ezért az orvosok egészségügyi okokból eltanácsolják az iskolától, így otthon oktatják.
Lilly sokat betegeskedik, közben a közelgő vész elől 1938-ban Olaszországba telepedik át a lányával, mert származása miatt élete veszélybe kerül. Itt már közel se élnek jól, sokat nélkülöznek, miközben a férj egyre inkább a nácik befolyása alá kerül. Házasságuk is megromlik, és nem is tudják megmenteni. Mivel egyre több megpróbáltatás éri őket, lányát visszaküldi az apjához, hogy megfelelőbb körülmények között nevelkedhessen. Őt magát pedig súlyos szívbetegsége, a lányától való távollét és más megpróbáltatások kényszerítik térdre.
Válásuk után már nem sokat tudunk az életéről. Férje később újranősül, míg Lilly szerényen, világtól eltávolodva él Dél-Franciaországban. A Magyar Aero Club 4-es számú pilótaigazolványának tulajdonosa, az első női pilóták egyike 1977-ben, 86 éves korában, Nizzában távozik az élők sorából. Egyes források szerint 1975-ben Genfben hal meg.
Kép forrása: Cultura.hu
