Gyerekként nem értettem, miért ordibálnak egymással a felnőttek úgy nagyjából mindenen. Hogy miért nem paprikás krumpli az ebéd, miért késtél, meg amúgy is, hogy nézel ki?
Aztán szép lassan leesett a tantusz. Egyrést vannak azok az esetek, amikor győz a beidegződés, hogy valami nem jó. Csak hogy miért nem jó, arra már nincs racionális magyarázat. Ilyen volt anno a nem szabad elválni, mert akkor mit gondolnak az emberek, vagy hogy tilos bal kézzel írni, mert csak. Keresed a választ, miért szerették magukat ennyire szivatni nagyanyáink, mikor amúgy sem lehetett könnyű életük.
Bár rengeteg régi rossz beidegződést szerencsére levetkőzött a világ, azért nem kell egyből megörülni. Kismillió szar dolog miatt lehet még idegeskedni: a csóróság örök probléma, egy alkoholista rokon minden családban befigyel, a munkád meg vagy szereted, vagy jól fizet. Ja, és ne hagyjuk már ki a megfelelési kényszert sem. Ha épp nem a samponreklámból mosolyog rád a túlfizetett modell-kiscsaj, akkor a szétretusált ismerőseid integetnek gúnyosan az olasz tengerpartól.
Így már felnőtt szemmel érthető, miért van állandó forgalom a dohányboltban, miért káromkodik mindenki, ha épp nem a körmét rágja két üveg sör közt. De kinek hiányzik ez? Valószínűleg neked sincs bátorságod lelépni egy ősi indián rezervátumba, úgyhogy azzal kell kezdeni valamit, ami épp körülvesz.
Természetesen stresszmentes élet nem létezik. Ezzel nincs is gond, a probléma ott kezdődik, hogy ha belesüppedsz egy idegbaj-spirálba, azon kapod magad, hogy egy összetört tányéron is elsírod magad. A pszichiáter pedig drága.
Épp ezért nagyon fontos, hogy kapcsolódj ki, mindegy, mennyi túlórát rótt rád a főnök. A halom mosatlan várhat, ha olyan kedved van, hogy legszívesebben felkötnéd magad. Nem csak feladatok léteznek a világban, menj el sétálni, hallgasd a madarak csicsergését, vessz el a felhők különös formáiban!
Ne csak a mi lesz majd/hol rontottam el tengelyen mozogj! Oké, legyenek terveid, és fizesd be a tanulópénzt, de ennyi! Mikor kapcsolódtál ki utoljára igazán a barátaiddal? Mikor élted bele magad igazán valamibe? Emlékszel, amikor gyerekként órákig belefeledkeztél a játékba? Problémák mindig lesznek, ha megoldasz egyet, jön helyette másik.
Ne legyél „klasszikus felnőtt”, akinek rossz a fontossági sorrendje! Mi a fontosabb? Hogy el van-e pakolva az összes lego darab, vagy hogy boldogan tudsz játszani a gyerekkel? Nem tragédia, ha nem tökéletes a prezentáció, ha cserébe olyat szeretkeztél a pároddal, hogy utána öt percig azt sem tudod, hogy hívnak.
Ha senki nincs a környezetedben, aki életszeretetével feldobná mindennapjaidat, légy te ez a személy! Tökéletes rend a lakásban akkor lesz, ha felfogadsz egy takarítónőt. Meg egy titkárnőt az ügyes-bajos dolgaidhoz. Meg egy bébiszittert. Meg egy edzőt. Meg egy masszőrt. Stresszmentes napjaid sosem lesznek. De attól még boldog életed lehet.
