Már égi utakon a földi lovas

Elment Oszter Sándor is. A hetvenes évek Magyarországán minden második lány szíve megdobbant, ha meghallotta a hangját, vagy megpillantotta tüzes tekintetét a filmvásznon. Igazi férfiszépség volt, olyan, mint a franciáknál Gérard Philipe vagy Amerikában Cary Grant. Minden porcikájában vérbeli úriember, macsó. Szenvedélyes volt minden tettében, mondatában.

Legendás szerepe, a Rózsa Sándor országos elismerést hozott neki. Mosolytalan arcával, félelmetes lovaglási technikájával olyan férfit formált meg a filmvásznon, akire minden nő vágyott akkortájt. A Szinetár Miklós rendezte film sok kritikát kapott, de ez mit sem vett el az értékéből. Még a legendás Hofi Géza sem tudott elmenni mellette úgy, hogy ne parodizálta volna óriási sikerrel.

 
 

Színházi szerepeiben is jelentőset alkotott, aktív éveiben tagja volt a Vígszínháznak, a Nemzeti Színháznak és Békéscsabai Jókai Színháznak, de sokáig volt szabadúszó is.

A Gárdonyi regényéből készült Ida regényében Balogh Csabát mintha róla mintázták volna. Ó Ida pedig az a csodálatos Venczel Vera volt, aki szintén a napokban hunyt el.

Minden szerepére alaposan felkészült, és bármit játszott, hiteles volt. Tejesemberként az Argoban 2014-ben újra megcsillogtathatta szarkasztikus humorát. Jól állt neki az üzletember szerep, mert életében is az volt. Kemény, elszánt és céltudatos.

Sármja évek múltán sem kopott meg. Egy barátnőm, aki a 2000-es évek elején Londonban élt hosszú időn át, azt mondta, a honvágy neki a Rózsa Sándorban is jelentkezett. Ha meglátta a főszereplőt, sírhatnékja lett. Mi ez, ha nem a halhatatlanság? Mondhatnánk, hogy csak egy sorozat volt, és mégsem. Oszter Sándor maga volt a lázadó, hódító, mindent megkapó férfi, akiért a nők rajongtak, a férfiak pedig titkon irigykedtek rá.

 

Munkásságáért 2013-ban Kossuth-díjat kapott, ekkor már Jászai-díjas is volt és számtalan más díj birtokosa. Már 1972-ben fiatal színészként a San Remo-i filmfesztivál legjobb férfiszínésze lett.

Elment Oszter Sándor, aki lehengerlő mosolyával, különleges hangjával már az égiek társulatát bővíti. Rózsa Sándor odafenn most épp a lovát ugratja.

fotó: Internet

 

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here