Molnár Csilla Andrea – A Szépség és a Halál

1985-ben kétezer fiatal lány jelentkezett szépségversenyre, amit 50 éve nem rendeztek Magyarországon. Ez nagyon új és nagyon különleges ötletnek tűnt.  A lányok viszont akkor is olyanok voltak, mint régen vagy ma. Szerettek volna királylányok lenni, koronával ékeskedni, hogy minden szem rájuk szegeződjön. A mesékben minden véget ér a csúcsponton, soha senki nem öregszik meg, nem bántják, ha már egyszer megmentették, vagy eljött a királyfi értük. És ettől marad mese a mese.

Egy szép és kedves fonyódi lány ezt nem érhette meg. Tizenhat évesen mit sem tudott a média szennyes üzelmeiről. Szeretett volna kicsit tündökölni, mint bármelyik kamaszlány. Ugyan kiben ne élne a vágy, hogy megmutassa, hogy szép és fiatal? És jött ő, aki alig nőtt ki a kislányságból, és még csak egyensúlyozott a felnőttség vékony küszöbén. Senki nem tudta, hogy milyen lehet az ország szépének lenni. Egy gimnazista, aki addig barátnőivel sutyorgott, a fiúkat figyelte, és nevetgélt minden apróságon, hirtelen Magyarország legeslegszebbje lett. A hihetetlen mese azonban nem ért véget a koronázással, ahol jön a szőke herceg, és boldog élnek, míg meg nem…

 
 

Annyira váratlan volt a siker, az ismertség, a tévé mindenre kiterjedő hatása a szürke országban, ahol a Nyugat csillogása épphogy bevillant egy-egy pillanatra, hogy mindenki lecsapott Molnár Csillára. Őt akarták látni mindenhol. Úgy viselkedtek vele az újságírók, színészek, ismert és jómódú emberek, mint egy megszerzendő trófeával.

Egy lány, aki három nappal a győzelme után szőlőt szüretelt, erre nem készülhetett fel. Aki csak körülötte volt, ígérgetett neki. A csillagot az égről, hírnevet és véget nem érő sikereket. Molnár Csilla Európa harmadik legszebbje lett nem sokkal később, ami egyet jelentett a vérszemet kapó hiénák áradatával. Mindenki akart belőle egy darabot. Mindenki sikerének farvizén szeretett volna evezni.

Szülei hiába féltették. Édesapja sokáig szigorúan óvta. Mégsem sikerült megvédenie az életét. Egy júliusi napon egy tizenhét éves lány a halált választotta.

Nem azért, mert meg akart halni. Bevette az otthon talált összes gyógyszert, ami végzetesnek bizonyult. Azon a szép nyári napon segítségért kiáltott a világnak, de az épp mással volt elfoglalva. Alig tíz hónappal a varázslatos koronázás után egy királylányért nem jött el a királyfi. Akik ismerték, tudták, nagyon szeretett élni. De a kamaszlét hullámvölgyei közepette, kirángatva a barátai közül, és a média kíméletlen nyomásának kitéve összeroppant.

Meghalt, pedig még játszani akarta az élet nevű izgalmas társasjátékot. Ehelyett a gonosz boszorkány elvette tőle a legfontosabbat. És nem volt kéznél sem varázslat, sem csoda.

Molnár Csilla Andrea valahonnan fentről, az angyalok közül is kiragyogva, talán mára már megbocsájtotta, hogy neki ennyi jutott a világból.

Az idén csak 51 éves lenne.

Fotó: Internet

Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here