Nézem, ahogy az ingujjadon táncolnak a fények. Nem merem felemelni a tekintetem, nehogy megzavarjam az álmod. Így aludtál el, pillekönnyedén átölelve. A kezed a hátamon pihen. Az ujjaid néha megmozdulnak, ezen jól szórakozom, mintha kapaszkodnál. Nem tudom, miért pont belém és miért pont most. Sokat vártál erre azt mondtad, de miért vártál és miért nem mondtad? Annyira halkan lélegzel, hogy nem is hallani, csak a mellkasod mozgásából tudom, hogy nincs baj. És a szívdobogásodból…
A szívdobbanásaidat számolom, ezzel ütöm el az időt, amíg fel nem ébredsz. Bármeddig tudnám számolni. Ha te is akarnád.
