Tizenhárom méter magas, huszonkilencszer égették porig, és live kamerán követhető, amint minden évben felállítják. Mi az? Hát, a svédek karácsonyi szalmakecskéje! Az 1966 óta minden év december elsejétől egészen a karácsonyi ünnepek végéig megcsodálható, szalmából készült kecske a svéd Gävle város főterének jellegzetessége. Legutóbb 2016-ban gyújtották fel rongálók – nekik ezek szerint a karácsony nem a szeretet ünnepe…
Izlandon a szentestét megelőző tizenhárom napban látogatnak el a Karácsonyi Haverok minden jó… és kevésbé jó gyerekhez. A kikészített cipőkben vagy ajándékot, vagy rohadt krumplit találnak a gyerekek. Nagyon vicces. (Ja, nem…)
A boszorkányok és gonosz szellemek tömeges kirajzását akadályozzák meg azok a norvég családok, akik karácsony közeledtével biztonságos helyre zárják el a seprűjüket. A több évszázados hagyomány szerint ugyanis ezen a napon szabadulnak el a boszorkányok, akik seprűn közlekednek… nos, így mehetnek gyalog.
Szebbnél szebb gyertyák fénye jelzi a karácsony közeledtét Kolumbiában. Az emberek gyertyát és papír lampiont tesznek ablakaikba a Szent Szűz és a szeplőtelen fogantatás emlékére. Mára már olyan népszerű ez a szokás, hogy egész városok tündökölnek a csodás fényecskéktől – a szeretet ünnepe pedig nem lenne emberi, ha a szomszédok nem azt lesnék, kinek szebbek a gyertyái.
San Fernandoban, a Fülöp-szigetek “Karácsony fővárosában” a szenteste előtti vasárnap rendezik meg az Óriási Lampionok Fesztiválját. Az eredetileg színes rizspapírból készült, és gyertyákkal megvilágított fénygömböket mára felváltották a hat méter magas, színes villanykörtékkel megvilágított, kaleidoszkóp mintázatú óriási lampionok. Nos, amellett, hogy ezek garantáltan látványosabbak, minden bizonnyal biztonságosabbak is, mint papírból készült őseik.
