Annabella Rose – Egy szerelem története 9. rész

A szerelmi történet előző részeit itt olvashatod

Mire beértem az irodába, már határozottan nem volt jó kedvem. És egyre inkább ideges gyomorgörcs kapott el attól a gondolattól, hogy a jövő héten újra összefussak Mr. Mortonnal. Jesszusom, a hétvégén pedig el is utazunk a nyaralóba! Remek.
Nem baj, ahogy emlékeszem a fényképről a ház nagy, simán elkeringünk egymás mellett anélkül, hogy összefutnánk. Legalábbis remélem.
Örültem most annak, hogy hegyekben állt a munka az asztalomon, így legalább volt mivel elfoglalni az agyamat, és nem a közeledő nyaralós hétvégén rágódni.
Nem örültem a gondolatnak, hogy még van pár hónap, amíg Annát helyettesítenem kell, pláne ebben a szituációban.
Jesszusom, Anna! Tegnap műtötték, és még fel sem hívtam! Azonnal a telefonom után kaptam, és már tárcsáztam is a számát. Szinte az első csengetés után már meg is hallottam vidám hangját.
– Szia Prücsök! De jó, hogy hívsz! Mi újság?
– Szia Anna! Ne haragudj, hogy nem hívtalak tegnap, de teljesen el voltam havazva. Jól vagy? Minden rendben? Hogy sikerült a műtét?
– kérdeztem aggódva, és kicsit szégyenkezve, hogy elfeledkeztem a műtétjéről.
– Semmi baj drágám, minden a lehető legjobban alakult. A Doktor úr nagyon profi munkát végzett, és a műtét közben kiderült, hogy nem is akkora a baj, így megúsztam egy kisebb farigcsálással is. Szóval értem ne aggódj, rendben leszek, remélem, hogy júliusra már vissza is térhetek a munkába. Minden rendben Prücsök? Hogy boldogulsz? Mr. Morton normálisan viselkedik Veled? Ugye nem engeded, hogy szemtelen legyen?
Hangjában aggodalmat véltem felfedezni, és rögtön tudtam, hogy semmit nem szabad elárulnom abból, hogy mi is történik velem éppen Mr. Mortonnal kapcsolatban.
– Nem, Anna, minden rendben van. Valóban nincs sok munka, és tegnap megérkezett Mrs. Morton is pár napra.
– Mrs. Morton? Tényleg? Na erre nem számítottam, de nem lesz vele semmi baj, nagyon kedves hölgy. Jól ki fogtok jönni.
– És hogy érzed magad Anna? Fáj? Meddig leszel kórházban? Próbáltam elterelni a szót a Morton családról, nehogy valamit észrevegyen a hangomból.
– Minden rendben kicsim, képzeld, ma reggel kaptam egy csokor virágot Gordontól! Annyira kedves, és annyira meglepődtem! De annyira jól esett!
Hangjában kis izgatottságot véltem felfedezni, és nagyon örültem, hogy valaki szerzett pár boldog percet neki. Elhatároztam, hogy kicsit felvilágosítom arról, hogy Gordon valószínűleg gyengéd érzelmekkel bír a nagynéném felé.
– Ennek nagyon örülök Anna! Gordon minden alkalommal megkérdezi, hogy vagy, és mi van veled. Nagyon aggódik érted, és szerintem nagyon szimpatikusnak tart. Szerintem meglephetnéd azzal, ha már ilyen kedves volt, hogy felhívod és megköszönöd a csokrot.
Próbáltam irányba terelni nagynénémet, és finoman elterelgetni oda, hogy kontaktáljon Gordonnal. Ki tudja, lehet, hogy ebből még lehet valami. Nem úgy, mint az én lovestorymból.
– Gondolod, hogy nem lenne illetlen, ha most felhívnám Gordont, hogy megköszönjem a figyelmességét? Lehet hogy éppen dolgozik…
Hangjában kicsi kételyt véltem felfedezni, de izgatottság is volt, ami nagyon tetszett, most már biztos voltam benne, hogy Annának sem közömbös Gordon.
– Nem Anna, semmiképpen sem lenne az. Nagyon jól fog esni neki, ha felhívod, és szerintem ez mindenképpen elvárható lenne Tőled.
– Igen, igazad van, végül is úgy illik, hogy az ember megköszönje, ha kap valamit! Igazad van! Fel is hívom! Szia prücsök!
Azzal a lendülettel bontotta is a vonalat. Na szép, úgy látom közeleg a tavasz, és mindenki egy picit megőrül. Nem baj, nagyon örülnék, ha a nagynénémre rátalálna a boldogság egy férfi személyében, igazán megérdemli. Már évek óta özvegy, ahogy Gordon is, és volt mindig egy olyan érzésem, hogy a munkába menekül a fájdalom elől. És Gordon nagyon kedves és melegszívű férfinak tűnik, szerintem jól illenének egymáshoz.

 
 

Folytattam a munkát, és igyekeztem továbbra sem Mr. Mortonnal foglalkozni. A nap lassan eltelt, és már alig vártam, hogy haza mehessek és a kanapémra dőlve kizárólag a tévét bámuljam. Fáradt voltam és kimerült, valamint a lelkem is megviselt volt. Seperc alatt aludtam el, most a hálószobámban, és valahol a lelkem mélyén vártam, hogy Erik ismét meglátogasson az álmomban, de ezúttal nem jött.

Szombat reggel úgy keltem, mint akin végig ment egy harckocsi század. Nem értettem, mert aludtam vagy tíz órát, és nem álmodtam semmi furát vagy szokatlant, mégis úgy érzetem mintha egész éjszaka tornáztam volna. A hátam majd beszakadt, a vállaim sajogtak, és úgy ténferegtem a lakásban, mint akit bedrogoztak. Fogalmam sem volt, hogy fogok én este így bulizni menni, amit megígértem a barátnőmnek.
Miután még egy fél órát hevertem a kanapén, ami valljuk be, hogy sem pozícióban sem értelmileg nem sokban különbözött attól, amit a hálószobában műveltem az elmúlt 10 órában, úgy döntöttem, hogy itt az ideje lefürödni és úgy kinézni, mint egy normális emberi lény. Na jó, még egy hajmosás is belefér. Sőt, ha már este elmegyünk valahova, akkor itt az ideje kicsit rendbe szednem magam, így előkotortam pár régi körömlakkot, és kipingáltam az összes körmöt, amit találtam magamon. Szám szerint húszat.
Nem kellett elmennem aznap sehova, a bevásárlást megejtettem már a héten, Lucifernek is meg volt mindene, így úgy döntöttem, hogy olvasással és édes semmittevéssel töltöm a napom. Megérdemlem, hiszen két állásom is van, valamikor pihenni is kell.
Délután hívott a barátnőm, hogy ne merészeljem lemondani az estét, különben az összes inkvizíciós kínzást rajtam fogja felidézni és gyakorolni. Ki mer ujjat húzni egy ilyen barátnővel?! Este nyolckor már ott álltam a megbeszélt pub előtt, és vártam, hogy notóriusan késő barátnőm megérkezzen. Figyeltem az utcát, az embereket, és az autókat, ahogy nyüzsög, él a város. A turisták kisebb nagyobb csapatokban indultak neki az éjszakának, a helyiek egykedvűen fogadták őket a bárokban és szórakozó helyeken. Régen, ha elindult a baráti társaságunk az éjszakába szórakozni, haza sem értük reggelig. Ebbe most már konkrétan belehalnék. A baráti társaság sem az már, mint ami régen. Mindenki dolgozott, és komoly életet vitt és menedzselt, volt, ahol már gyerekek is születtek. Már nem indult minden hétvége a felejthetetlen szórakozással és őrült házibulikkal.
Ahogy merengek a rég múlt éveken, a szemem sarkában egy sötét limuzint pillantok meg. A szívem hatalmasat dobban, szinte átüti a mellkasom. A kocsi tovább gurul, majd pár méter után megáll. Gordon sietve kipattan a vezetőülésből és hátra megy, hogy kinyissa az ajtót utasának. Szívem már annyira hangosan ver, hogy a saját gondolatomat sem hallom, a nyaki ütőerem valószínűleg mindjárt felrobban. Az utas finom eleganciával lép ki fekete tűsarkú cipőjében, fekete hosszú prémszegélyes stólájában és álomszép szürke kalapjában. Akár egy díva, az utcán sétáló emberek sem tudják levenni a tekintetüket Mrs. Mortonról.
Az elegáns vendéglő ajtaja kinyílik és az étterem üzletvezetője siet Mrs. Morton fogadására, aki finoman belekarol a középkorú férfiba és együtt lépnek be az étterembe. A szívem még mindig hevesen ver, bár már felfogom, hogy nem Erik érkezett meg a limuzinnal. Hiszen Ő itthon sincs. Ettől függetlenül a mini szívinfarktusom még jelen van. Igyekszem lehűteni magam, és lenyugodni, amikor váratlanul megfogják a kezem. Idegesen rezzenek össze, de csak barátnőm érkezett meg. Örülök, hogy végre megjött és betérhetünk a bárba, hogy végre az Ő problémájával foglalkozzunk és ne az enyémmel. Ami szemmel láthatóan lassan elhatalmasodik felettem, ami most már tényleg aggaszt.
És holnap újra visszatérek a Morton villába.

fotó: Pinterest

#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon! 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here