Antoine de Saint-Exupéry és a magányos kis herceg

Egy gyönyörű mese felnőtteknek. Az évek során sokan gyerekkönyvvé minősítették, de sosem volt az. Az író ebben a műben saját félelmeit, repülési élményeit írta meg a II. világháború kellős közepén, New Yorkban.

120 évvel ezelőtt született minden idők egyik legtöbbet olvasott és idézett könyvének szerzője. 250 nyelvre fordították le a művet. Az aranyhajú kisfiú és a sivatagban lezuhant pilóta története ma is elvarázsolja az olvasókat.

 
 

Antoine de Saint-Exupéry korán beleszeretett a repülésbe. Imádta a gyorsaságot. Gyerekként azt remélte, ha gyorsan tekeri a biciklijét, egyszer talán felszáll vele. Folyamatosan vonzotta valami az ég felé. Kalandos élete először mégis a haditengerészet felé terelte. Később mégis kiváló pilóta vált belőle. Az sem rettentette el, hogy ő is lezuhant a gépével a sivatagban, ahogy könyvének hőse.

A kis herceg az emberi szív története. Azé a szívé, ami tele van kereséssel, magánnyal és félelemmel. Folyamatosan próbálja megtalálni az utat, amely a boldogsághoz vezetne, de a labirintus igen kacskaringós. A lassú botorkálás és eltévedés közepette pedig ritkán veszi észre, hogy mi a fontos vagy értékes.

Ha mégis előtűnne valahonnan a boldogság könnyen tovaszálló kék madara, legtöbben elengedik. Mert valóban „jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Bolondok vagyunk, mi emberek, hogy nem tudjuk megélni a mindennapokat, hisz gyakran a múlt miatt szenvedünk, vagy a jövő után vágyakozunk. A kis herceg rózsája is hiába szeretné, hogy szeressék, nem tudja elhitetni, hogy mennyire fontos és különleges, csak azután, miután elhagyja őt a fiú. A hosszú út során, ezer tapasztalatot megélve jön csak rá a kis herceg, hogy mindig is ott volt mellette, ami szerette, és amit szerethetett volna.

Nincs ennél fontosabb igazság a földön ma sem. Jöhet bárki és bármi…Történjen katasztrófa, háború, árvizek sora, pusztuljon a világ, ha van körülöttünk valaki, aki azért szép, mert szeretjük. Azért a legcsodálatosabb, mert mi figyelünk rá. Pontosabban azzá lesz, ha nem felejtünk el törődni vele.

Az író most lenne 120 éves. Ő maga is, mint leghíresebb szereplője, eltűnt. 1944. július 31-én, a tizedik bevetésén nyoma veszett a „világ legidősebb harci pilótájának”.  2000 májusában megtalálták repülőjének roncsait. Semmi sem utalt arra, hogy lelőtték. Hogy igazán hogyan halt meg az emberi szív valódi ismerője, nem tudjuk.  Az is lehet, hogy egyszerűen csak átköltözött a Föld nevű bolygóról a B-612-es kisbolygóra, hogy együtt lehessen kis barátjával és annak halhatatlan rózsájával.

Reméljük, hogy így van.

Isten éltesse a halhatatlan írót, pilótát!

Itt most elolvashatod a kedvenc idézeteinket a kis hercegtől

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here