Egy évvel később a világ, ahogy mondani szokás, teljesen a feje tetejére állt. Röpke tizenkét hónap alatt kiestek a csontvázak a szekrényből. Helga számonkérte férjén Pannit, aki persze tagadott és állította, hogy képzelődik. Kevés inger éri az otthonlét alatt, ezért talál ki dolgokat, nem beszélve rosszindulatú barátnőiről, akik szimplán irigyek, vágott vissza keményen. Helga gyanakodva hallgatta, és hónapokon át nem merte megkérdezni Pannit, hiszen nem tudott hivatalosan a dologról.
Mindeközben Éváék beadták a válókeresetet. Hiába volt Éva mintafeleség és mintaanya, ahogy ő hirdette magáról, a férje nem így vélekedett, mert simán lelépett. Üzengetett neki egy sort, majd megjelent a tárgyaláson, ahol seperc alatt szétválasztották őket, pedig, amit isten összeköt…Ennek azonban istenhez nem sok köze volt, inkább Éva kényszeressége és férjének egyik kíváncsi testrésze lehetett a ludas a dologban.
Erika, aki maga volt a bűbáj, váratlanul unni kezdte párját, mert állítása szerint tesze-tosza pasi. Pedig Helga azt látta, hogy minden helyzetben ott van mellette, segít a gyereknevelésben, de a háztartásban is. Nem értette, mi mást vár el a lány? Neki Feri soha semmiben nem segített, mert munka után mindig fáradt volt, no meg halálosan lusta, és jobban érdekelte a számítógép, mint a családja. Helga azonban akkor még nem lepődött meg. Azt tanulta otthon, hogy egy nőnek minden téren helyt kell állnia, nem várhat a férfiakra, mert ha így tesz, nem lesz benne köszönet. A családi minta erős volt, nem lehetett űberelni, ezért megrántotta a vállát, és hagyta, hogy Feri ne csináljon semmit, csak keresse a pénzt, ahogy ő mondta.
Mire rákérdezett Panninál, már rég nem volt újkeletű a téma. A lány mindent tagadott, de annyit kibökött, hogy Feri valóban bepróbálkozott nála, de ő hárított. Bizonygatta, hogy sose tenne ilyesmit, őt nem úgy nevelték, hogy csaljon. Miért, van, akit úgy? Gyere, kislányom, elmondom neked, hogy kell szemét módon viselkedned felnőtt nőként…Ilyen nincs, szóval ez nem volt jó magyarázat. Helga hitt neki, de csak azért, mert hinni akart. Egyvalakiben nem hitt, ami a legrosszabb volt: önmagában. Úgy érezte, csoda, hogy elvették, hogy gyereke lett, hogy van egy jóképű férje és egy csinos otthonuk. Hogy ebben hol volt ő, nem tudta volna megmondani. Mindezek után bárki azt hihetné, hogy Helga csúnya és ostoba lány volt, pedig csak félt. Ahogy sokan. Félt az egyedülléttől, attól, hogy nem tudja majd rendesen felnevelni a gyerekét, ha elválnának, és attól is, hogy ő sose fog kelleni senkinek, mert átlagos külsejű.
Amikor az ominózus év második felében Erika is bejelentette, hogy elválnak, mindenki megdöbbent. Ő akart lépni, nem volt szó megcsalásról, szimplán kiábrándult. Így pár hónapon belül ők is elköltöztek a környékről, mert a lakást el kellett adni. Maradt Panni, a gyanú tárgya, aki mindig harsányan nevetett, ha valaki szól hozzá, és isteni süteményeket készített. Hatalmas melleivel kitakart másokat a képről. Feri továbbra is úgy beszélt róla, hogy a tehén, de Helga nem hitt neki. Annyit már tudott a világról, hogy a közömbösség sokszor takarja be az igazságot. Egyre ritkábban találkoztak, és azt is hetekkel később tudta meg, hogy Ricsi szakítania akar gyereke anyjával, akit nem vett el.
Háromszázhatvanöt nap alatt három kapcsolat ment tönkre, amelybe Helga úgy ahogy belelátott. Az övék nem. Maradt minden a régiben.
– Te ezt hogy bírod? – kérdezte tőle legjobb barátnője.
– A sok válást? Ferit vagy mit?
– Azt, hogy csukott szemmel jársz a világban. Nekimész a falnak, megütöd magad, de nem zavar. Lefertőtleníted a sebet és mész tovább.
– Mi mást tehetnék? Kinga még nagyon kicsi.
– Te meg alig múltál harminc. Igen, kicsi, de fel fog nőni. Jó lesz neki egy boldogtalan anya?
– Nem vagyok mindig az. Ha nem gondolkozom, akkor nem is bánt semmi.
– Így is lehet. Tudod, hogy gyáva vagy?
Helga megsértődött. Mit tud más az ő félelmeiről? Ismeri valaki rajta kívül a lelkét? A belső gyávasága nem tartozik senkire. Mintha más nőket sose csaltak volna meg, dühöngött magában. Mindenki olyan okos!
– Nem gyáva vagyok, hanem határozatlan. Kinga szereti az apját. Ferinél ezerszer rosszabb apák és férjek is vannak. Muszáj azonnal felrúgni mindent?
– Ha még akarsz hasonló „kalandokat”, akkor nem. Ferinél viszont jobb apák és férjek is léteznek, csak szólok.
– Tudom, hogy jót akarsz, de még nem tudok változtatni.
– A te poharad mikor telik be? Nem látom, hogy boldog vagy elégedett lennél…
– Kingának szüksége van az apjára…Tudom, hogy nem érted meg, de még nem telt be a pohár.
– Édes barátnőm! Feri nem a te embered, csak nem jössz rá. Töltögetni fogja még azt a poharat.
Helga hallgatott. Úgy érezte, lehet ezen a házasságon javítani. majd jobban figyel a férjére. Majd igyekszik izgalmasabb lenni az ágyban. Majd…
Tizenkét év múlva telt csak be az a nyüves pohár. Kinga kamaszkorba lépett, és dacosabb lett, mint egy tucat kamasz együttvéve. Sérülten sodródott a világban, és nem hitt már senkinek. Helga felszabadult, boldogan hagyta el a férjét, de az éveket, amik elmúltak, nem hozhatta vissza senki. Feri tényleg ki-kikacsingatott a házasságból… Egy idő után már nem is érdekelte. Mégse tudott előbb változtatni. Csak negyvenhárom évesen lépett ki a bíróság épületének kapuján úgy, hogy szabad és független volt.
Vége, ahogy a valóságban is…
Kép forrása: Pinterest
