Azt érzed néha, rossz helyre születtél? Nézd, milyen fura szokások vannak máshol!

A hagyományok minden társadalom szerves részét képezik. Fontosak, hiszen a hagyományok követésével megtiszteljük felmenőink szokásait, utódainknak pedig az összetartozás élményét adjuk meg azáltal, hogy egy-egy ünnepet, eseményt ugyanúgy tartunk meg minden évben, mint mások, és, mint elődeink.

 
 

A hagyományok hátterében mindig egy konkrét hiedelem, történet húzódik, így egy kívülálló számára sokszor furcsa, esetleg ijesztő, vagy megmagyarázhatatlanul zavaros lehet egy-egy rituálé, megszokott cselekedet.

A rómaiak például táplálták elhunyt szeretteiket. A sírgödörbe vezető csöveken keresztül rendszeresen öntöttek be mézet, bort, és dobáltak be ételt a megholtak számára.

A temetkezéssel kapcsolatban más országokban – Venezuelában és Brazíliában – is találunk bizarr hagyományokat. A Yonamamo törzs tagjai például porrá törik elhunyt szerettük egy csontját, hozzákeverik a hamvaihoz, és minden gyászoló eszik egy kicsit ebből a keverékből, majd eltemetik a halottat.

Az Indonézia déli részén élő Toraja törzs hónapokig tárolja egy elhunyt családtagja testét egy speciális ruhába öltöztetve. A furcsa együttélésnek egy oka van: a családoknak hónapokig takarékoskodniuk kell azért, hogy összegyűljön a pénz a temetési szertartásra. Indonézia egy másik törzsében, a Mentawaiak között az a vélekedés járja, hogy a hegyes fogú nők szépek. A szépségért náluk valóban meg kell szenvedni: a foghegyezést ugyanis szög és kalapács segítségével végeztetik el a hölgyek.

Kína egyes részein még mindig él a lábcsonkítás hagyománya. A kislábú nőket szebbnek, érzékibbnek látják, ezért törik el a 4-5 éves kislányok lábát, akiknek így nem növekszik tovább a lába. Sem ugrálni, sem futni, sem dolgozni nem képesek így. Kínában nem csak a kislányoknak, de a terhes asszonyoknak is cudar dolgokat kell elviselniük: a hagyományok szerint, ha egy várandós nő átmegy egy kupac izzó szénen, könnyen fogja megszülni magzatát.

A Kenyában és Tanzániában élő maszájok nem kínozzák meg törzstársaikat, de azért ők is furán viselkednek: találkozáskor leköpik a másikat. Kézfogás előtt a tenyerükbe köpnek, úgy nyújtják oda kezüket… de csecsemőiket is leköpik, és nem mondanak rájuk elismerő szavakat, mert úgy tartják, hogy ha egy babát megdicsérnek, annak rossz élete lesz.

fotó: internet

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here